Bél Mátyás: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1980/81-2. Bél Mátyás: Csongrád és Csanád megye leírása. Megjelent a szerző születésének 300. évfordulójára. (Szeged, 1984)

hogy Corvin Mátyás király országgyűlést tartott benne, ennek emlékére királyi palástját, melyet később, ahogy mondják, gyöngyökkel ellátott miseruhává alakítottak, az oltárok javára szentelte (f).

81 A város tanácsa egybehangzóan állítja, hogy Szent Demeter oltárának adta, jóllehet a maradványát ma is kétségtelenül ennél az egyháznál Őrzik a szerzetesek.

82 Egy terem, közönségesen auditorium is tartozik a templomhoz, mely 3000 ember befogadására képes, itt e ferences atyák nyaranta gyűlést szoktak tartani. Azt a valóságnál erősebb szépítésnek vélem, amit ugyanez a szerző a védműről tett hozzá, amikor ezt mondja : Ami a mai dolgokat illeti, az újólag kiépített védmű nem közönséges dicséretet érdemel nemcsak nagysága, mely miatt egyesek a bécsivel mérik össze, hanem erőssége tekintetében is, melyet a felséges Károly parancsára jóval nagyobbra építettek, mint amekkora a törökök alatt volt.

sz Aki azonban saját szemével látta a szegedi védmüvet, láthatja hogy kicsi az, és kerülete alig tesz ki 600 ölt. Nemhogy a bécsivel, de még a lipótvárival sem lehet összehasonlítani, bárhogy látja a szerző. Egyébként az egész város fekvését tekintve elég terjedelmes a várral, a várossal és külvárosokkal együtt, bár a legtöbb ház alacsony, mégsem minden szépség nélküliek. Ugyanitt van egy megyeháza, vagy megyeszékhely, melyben a megyeiek tanácskozásra gyűlnek össze.

84 Nemes emberek számára főleg az Alsóvároson vannak házak és fogadók. XIV. § Az egész várost a felső parttól az alsóig a többi környező Sík fekvésű szántóval együtt sík és nyílt föld veszi körbe, így Istvánffyval elmondhatjuk: (g) ezek a szántók a Duna-Tisza közén lévő igen nagy kiterjedésű és baromtartásra kedvező síkságon vannak. Mivel azonban közvetlen körülötte falvak és birtokok vannak, a polgárok számára csak szűkös határt hagynak, és így részint saját birtokaikat művelik, melyeket a királyok adományaként szomszédos területeken kaptak, részint idegen birtokot vesznek bérbe, közönségesen árendába. A legtöbb Szegedet körülvevő pusztát ugyanis ennek lakói vagy szántásra, vagy baromtartásra használják. A szőlővesszőt a nyugati és az északi irányban Szőlők elterülő kertekben mindenütt nyílt, sík, mezei helyen, fellazított, fekete földön, sóderrel kevert, mégis nagyobb kavicsok és kövek nélküli, ezért fúró számára — amivel a vesszőket ide helyezik — alkalmas talajon ültetik. Minden évben igen bo termést hoz. Jó, többnyire vörös színű, de azért kevésbé elálló bort terem. (f) 146. old. (g) П. könyv 16., máshol 26. 1. 15.