Bél Mátyás: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1980/81-2. Bél Mátyás: Csongrád és Csanád megye leírása. Megjelent a szerző születésének 300. évfordulójára. (Szeged, 1984)

XV. § Szegedet németekkel, szlávokkal és rácokkal vegyes magyarok lakják. Ezek és a horvátok hozzávetőlegesen a város harmadrészét teszik ki, ám ezek is, és a németek is szeretik a magyar nyelvet, bár leginkább a szlávok beszélik a magyart. Máskülönben a legtöbb rác annyira nem ismeri a magyart, hogy úgy tűnik, mintha nem is magyarokkal élnének együtt.

85 A német nyelvvel se nagyon törődnek, mivel mindegyiknél nagyobb kedvüket lelik a sajátjukban. Éppilyen kitartással követik minden más fölé helyezve a görögök Ősi rítusa szerinti vallásukat, melyet gyermekkorukban sajátítottak el. Az összes többi lakos a katolikus vallást követi. Német, szláv és horvát, valamint ráccal vegyes magyar lakosság XVI. § A katolikus szertartásokat a piarista iskolák atyái végzik, őket 1720-ban

86 közpénzen hozatta ide és erősítette meg a város, átadva nekik ellátásra a Demeter-templom plébániáját és évi nyolcszáz forint fizetést. Ők tehát a nagy létszámú fiatalságot is tanítják, és nemcsak az említett Zteraeter-templomban végeznek nyilvános szertartásokat, hanem a Felsővároson lévő, Szent Györgynek

81 szentelt épületben is. Segítenek nekik a ferences atyák is, amikor a városon kívül és belül végzik munkáikat és a szertartásokat. Nekik már a török iga alatt is megengedték, hogy itt tartózkodjanak, ma nagy létszámmal látják el vallási teendőiket. Itt vannak még a nemrég befogadott minorita atyák is, akiknek szállása a Felsővároson, azon a helyen van, ahol egykor a Szent Miklósnak

88 épített templom állt. A bosnyákoknak és rácoknak is megvannak a maguk pópái és tanítómesterei. A katolikus templomok szolgálata XVII. § A város kettős igazgatás alatt áll, a kettő közül az egyik katonai, mely az őrség és a nemzeti sereg élén áll, és azt irányítja. Az őrséget parancsnok vezényli és tartja kézben. Nemcsak a szegedi katonák tartoznak ugyanis e hivatalhoz, hanem még mindazok, akik a Duna-Tisza közén e tájon, különféle falvakban és körülsáncolt városokban, Martonoson, Kiskanizsán, Zentán, Osztrován, Moholon, Petroszelán, Becsén, Csurogon, Földváron, Zomboron, és Szabadkán laknak. Egyébként szabadok, egyedül csak háborús készenlétben állnak. A másik a polgári hatóság, ennek bíró parancsol, ugyancsak ő szokta elkülöníteni és eldönteni mindazon ügyeket, melyek akár gazdasági, akár törvényszéki formában adódnak. így tehát minden feladat és hivatali teher, ami egy helyesen vezetett városban előfordul, a bíró vállára nehezedik. Mellette van a 12 tanácsos és a 2 jegyző, akik hetente kétszer, kedden és pénteken, Kettős igazgatás, a kettő közül az egyik katonai A másik a polgári 40