Bél Mátyás: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1980/81-2. Bél Mátyás: Csongrád és Csanád megye leírása. Megjelent a szerző születésének 300. évfordulójára. (Szeged, 1984)
dolog a várossal együtt a mieinké marad. Imre herceg 54 szent napja volt, amelyen a császáriak elfoglalták a várost. Miután ó'ket kíséretünkkel Temesvárig vezették és ötszáz fó'nyi ó'rséget hátrahagytak Csanád töröktől való visszavételére indulnak. X.§ Miután így visszaszerezték Szegedet, a megszállás alatt elszórtan, bizonytalan helyeken bujdosó polgárai visszatértek övéikhez, és miután házacskáikat lassanként helyrehozták és a várost felépítették, amennyire csak lehetett, nem volt más kívánságuk, csak hogy annyi bajból megmenekülve végre örökre békén hagyják őket az ausztriai sas szárnya alatt. De alighogy teljesült kívánságuk, és annyi zavargás után megpihentek, a Rákóczi-féle mozgalmak 55 támadtával máris újra menekülniük és szenvedniük kellett. Mintegy két éven át nemcsak a lázadók gyakori betörései miatt szenvedtek, hanem 1705-ben mintegy három hétig tartó igen heves ostromot is kiálltak, mivel megszállták őket. 55/a Isten és a császár segítségével azonban úrrá lettek ezen, s ezt követően bármiféle zavargások, fosztogatások és támadások történtek is, mindet állhatatos lélekkel viselték. A külvárosok elnéptelenedése és fölégetése is a császári katonaságnak a király iránt tanúsított erős és őszinte szeretetéhez és szövetségéhez hasonló hűséggel tartották a várat és a palánkot a zavargások megszűntéig. Csaknem ugyanazon időben, az 1709. és 1710. évben a pestis országos elterjedése idején a mieinket is súlyosan érintette a járvány, de mivel a kezdet kezdetén jámborsággal és igyekezettel nyomban ellenálltak, nem szenvedtek nagy veszteséget. A járvány tovaterjedésének megszűntét isteni kegyelemnek tulajdonítják, és úgy hiszik, hogy Havas Boldogasszony oltalma miatt szűnt meg. Egyébként nemcsak 1716-ban siettek segítségére a szegediek az Eugen 56 vezette seregnek, hanem gabona, bor és más élelemiszer szállításával segítettek 1695-ben a Saxo 57 és Häusler alatt Temesvárt felette nagy nélkülözés közben ostromló katonaságnak is. Hausiert, aki ott esett el, elhozták, és tiszteletre méltó módon a Havas Boldogasszony alsóvárosi templomában temették el, 58 ezzel is épp elég fényesen tanúsították hűségüket a császári katonasággal szemben, ahogyan azt maga Lipót is kegyelmesen elismerte, amint fentebb idéztük. Egyébként azt sem hallgathatjuk el, hogy 1687/88-ban olyan nagy éhínség volt Szegeden, hogy egy köböl gabonáért tizenkét forintot 59 adtak volna, mégsem lehetett kapni. Ezért aztán négyszáznál is több ember halt éhen, a többieket, akik szintén elgyöngültek és erejüket veszítették az éhségtől, vagy a farkasok tépték szét házaikból kivonszolva, vagy a füvek és bokrok szokatlan eledele miatt pusztultak el, ezekkel akarták éhüket enyhíteni. A Tisza árvizei hol hat, hol nyolc, hol tízévenként öntötték el Szeged területét. Emlékeznek a polgárok, hogy A törökök Szegedről való elköltözése után az épp helyreállításhoz kezdett várost belső bajok gyötrik A Rákóczi-féle felkelések Pestisjárvány Ehinség Árvíz 34
