Bél Mátyás: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1980/81-2. Bél Mátyás: Csongrád és Csanád megye leírása. Megjelent a szerző születésének 300. évfordulójára. (Szeged, 1984)
pincékben és kocsmákban széledve, nem törődtek mással csak a dozsöléssel és az italozással. Amikor látta azt Héder bég, a szegedi várparancsnok, egy bizonyos Damián nevű bosnyákot titokban Budára küld, és Hali eunuchnak a magyar katonaság fegyelmezetlenségét jelentve, felmentőcsapatokat kér. Ali a bosnyákot egy levéllel tüstént előreküldte, majd a határmenti helyekről összehívatja a katonaságot és parancsot ad, hogy nyomban menjenek utána. Két levél volt ugyanis, ezek ugyanarról szóltak. Közülük az egyiket, egy Szegedről magával hozott galamb lábára kötve előreküldte, maga pedig utána megy. A galamb is meghozza szerencsével lábán a levelet, és a bosnyák is megérkezik és a törököket megnyugtatja, hogy hamarosan megérkeznek a felmentő seregek. Amíg tehát a mieink a katonai fegyelem teljes hiányában széjjel vannak széledve, hirtelen ott terem a pogány, összecsapva velük és legyőzve szétszórja őket. Visszafoglalja a várost, és miután erőit egyesíti a várőrséggel, korra és nemre való tekintet nélkül gyilkolja a városlakókat, nem kevésbé mint a katonákat, és ötezer keresztény tetemről lemetszett orrot küld 40 szoborral és néhány fogollyal együtt Konstantinápolyba. Csupán Tóth és 20 lovas menekült meg, nagy nehezen átúsztattak a Tiszán. A többieket mind vagy elűzték, vagy levágták. 48 meg nem tartása miatt foglalja viszsza ismét a várost a töröknek Budáról titokban érkező felmentő serege VIII. § 1551-től 49 1686-ig a törökök kezében maradt Szeged, és mivel egyszer a kirohanó törökök, máskor meg az ostromló keresztények folytonos küzdelmei okoztak neki kárt, lehetetlen elmondani, mennyi bajt kellett elviselnie. Ugyanis nemcsak a törökök, hanem a keresztények miatt is sokat kellett tűrniük, akik hol Fülekről, hol Szécsényből, hol máshonnét ide nyargalva kevés különbséget tettek török és keresztény nép közt. Egyébként nem hiányoztak a szegedi származásúak közül olyanok, akik hazájuk bajától indíttatva azokról a helyekről, hová szüleikkel korábban menekültek, ide becsaptak és számos, nevezetes diadalt arattak. A szóbeszéd szerint egy bizonyos Szegeden született Balog Benedek, aki szülővárosa eleste után Füleken cseperedett fel, erejének és fegyvereinek nagy hírével tűnt ki. De nemcsak úgy, hogy gyakori rajtaütésekkel okozott itt is, ott is jelentős veszteségeket a pogánynak, hanem amikor hírét vette, hogy török küldöttség tart Magyarországra a török helyőrségek felülvizsgálatára, ő maga a Zenta körül szélesen elnyúló mezőkön portyázva, amint észrevette, hogy a pusztákon át lassan jön a csausz, leshelyről rátámadva teljes kíséretével együtt az utolsó szálig mindet levágta, a követi levelet magához véve — jól értette ugyanis a török nyelvet — magára és azokra öltötte az elesettek öltözetét, akik ismerték a török nyelvet, majd követként indult Szegedre, hová nagy gőggel vonult be. Amikor pedig meghallotta, hogy valamelyik török a kapuban Mit szenved Szeged, amíg a török uralom alatt van Egy Szegeden született, Füleken nevelkedett ember, Balog Benedek nagy hírnévre tett szert a török küldöttekkel szemben végrehajtott nagyszerű haditettével 31'
