Bél Mátyás: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1980/81-2. Bél Mátyás: Csongrád és Csanád megye leírása. Megjelent a szerző születésének 300. évfordulójára. (Szeged, 1984)
Ebből derül ki, hogy Bendefy az általa érdektelennek, vagy ismétlésnek minősülő részeket kihagyta, így a szöveg 20—25 százalékkal lett kevesebb (!). 186 Múzeumi kiadásban készült el Pest megye leírásának kiadása a Notitia 3. kötetében, Bél által kiadott Pest—Pilis—Solt vármegye szövege alapján. 187 Sajnos, ebből is több részt, egyebek között a váci püspökök névsorát és életrajzát, kihagyták. Kiegészítették a 4. kötetből, Hont és Nógrád megye vonatkozó részeivel, illetve Fejér megye kéziratos anyagával. Az azonban nem derül ki, milyen kéziratot használtak. Kiegészítették viszont a kötetet az 1728-as regnicolaris összeírás adataival — mindig szembesítve az adatokat Bél megjegyzéseivel. 188 A kötet végén levő egy oldalnyi, 13 pontból álló jegyzetanyag kissé szűkszavúnak tűnik. Vitatható az is, hogy a Bél féle anyagot és az 1728-as összeírás adatait együtt (keverve) közlik. Rövid terjedelmű, de jól elkészített kiadás jelent meg a Bodrogközről. Püspöki Nagy Péter bevezetőjéből megtudjuk, mely kéziratok ismeretében készült a fordítás, ír Bélről és a nagy vállalkozásról és formailag is igyekszik az eredeti szándékot követni, a lapszéli rövid tartalmú utalásokkal. 189 Elkészült Bihar megye kiadása is, szintén múzeumi vállalkozásban. A szerzők a teljes anyagot közzétették, így olyan helységek is szerepelnek, amelyek ma Romániához tartoznak. A bevezető részből sok dolog kiderül, de Bél Mátyásról elég kevés. Ezt a szerző az olvasóra bízza, mondván, hogy lexikonokban minden megvan az életéről, ami csak kell. 190 Amit még is közöl róla és a Notitiáról, azt Szalatnaira hivatkozva 191 teszi, ami azért sajnálatos, mert ez a kis írás inkább moralizáló, esszészerű összegzés, a nem túl gazdag Bél irodalomban azért van ennél átfogóbb is. Bélről írva ma még nem lehet Haán Lajos általunk is sokszor idézett tanulmányát nélkülözni — sajnos a bevezető ezt teszi. Megtudjuk azt is, hogy az OSZK-ban őrzött másolat alapján dolgoztak. Kár, hogy az esztergomi példányról nem tudnak. 192 Még sajnálatosabb, hogy a kis számú jegyzet a közlés végére szorult, az pedig kifejezetten hiba, hogy ebben a részben együtt közlik Bél saját lábjegyzeteit a kiadó jegyzeteivel. Ez utóbbiakban is elsősorban a mai, modern helytörténeti cikkekre, müvekre találunk utalásokat és megjegyzés nélkül maradnak Bélnek — a mai kutató számára is fejtörést okozó hivatkozásai — mint pl : Lazius comment. Rom. Lib. XII..., 193 Durar Rom. Dac, Cap, vagy az odavetett szerző nevek, Révay, Bethlen, Kitkonich, Szentiványi, stb. ma már nem tartoznak a közismert szerzők közé. A jegyzetkészítő is érzi ezt, és egy esetben (Köleséri Sámuel) 194 meg is adja a kívánt információt. A Bélről közölt arcképről sem derül ki, hogy ez a Kupeczky János-féle ábrázolás. 195 A legfrissebb — általunk ismert — kiadás Tolna megye leírása, amely Szekszárdon jelent meg. Rövid, de tartalmas bevezetője tartalmazza a kéziratra és Bélre vonatkozó legfontosabb információkat — sajnos hivatkozás nélkül. Kár, hogy nem tud 186 Uo. 1977. p. 463. Ugyanitt Bendefy tévesen azt írja, hogy Bél életében csak 5 megye leírása jelent meg. 187 BÉL Mátyás: Pest megyéről... (Id. 161. jegyzet.) 188 Uo. pp. 63—77. 189 BÉL Mátyás a Bodrogközről. Fordította és bevezette: Püspöki Nagy Péter. Bratislava, 1977. Klny. az Irodalmi Szemle 1977/10. pp. 904—920. 190 BÉL Mátyás :Bihar megye leírása. Fordította P. Szalay Emőke, bevezető, jegyzetek Csorba Csaba. In: A Bihari Múzeum Évkönyve II. Berettyóújfalu, 1978. pp. 51—107. Az emiitett rész p. 51, 191 SZÁLATNAI Rezső: Bél Mátyás ifjúsága. In: Arcképek háttérben hegyekkel. Bratislava, 1969. pp. 5—22. 192 Coll. Batthyanyana Cat. X. Hist. Tit. I. q. 121 oldal 193 BÉL M.: Bihar megye leírása... p. 100. 194 Uo. p. 103. 195 A Bélről ismert két ábrázolás közül a Notitia második kötetének elején szereplő, és általunk közölt metszet a másik. (Schmutzer András és János metszete). 161
