Bél Mátyás: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1980/81-2. Bél Mátyás: Csongrád és Csanád megye leírása. Megjelent a szerző születésének 300. évfordulójára. (Szeged, 1984)
kerülhetett — váltotta ki Bélben azt az indulatot, ami a szeptember 19-én kelt levél megírásához vezetett. Maga a tervezet főbb vonásaiban a Notitia végleges formáját tartalmazta, bár ekkor még más csoportosításban. Látható, hogy Parschitius munkája alapján, Bél ekkor három könyvre tervezte a megírható művet, amely egyesítette volna történeti és földrajzi részt. 98 Az első részben a Hungária Antiqua-ban a szkíta, hun, avar és magyar népről kívánt írni, mintegy a magyar nép elődeiről, illetve a Kárpát—medence korábbi lakóiról. A második könyvben, a Hungária Media-ban a pogány magyarok életéről, szokásairól, a kereszténység fölvételéről és a magyar királyokról, egészen a 17. század végéig. A harmadik könyv, a Hungária Nova saját korának országát akarta bemutatni. Ennek a könyvnek a tagolása igen jellegzetes : „Általános rész," amely földrajzi és politikai szekciókra tagolódik. A „földrajzi szakasz" az ország kiterjedéséről, éghajlatáról, földjéről, vizeiről, állatvilágáról és termékeiről kívánt szólni általánosságban. A „Sectio secunda politica" a királyról, megválasztásáról, jogairól, továbbá az ország egyéb tisztségviselőiről, egyházi és világi méltóságokról tárgyalt. Ki akart térni az ország 4 rendjére (klérus, főnemesek, nemesek, polgárok — érdekes, hogy már itt, a tervezetben, a városi polgárságnál külön kiemelte a hajdúvárosokat) a jobbágyságra, a vallásra és a kormányzási rendszerre is." A tervezetnek ez a politikai része, mondhatnánk, tartalomjegyzékszerű leírás Parschitius Comitatusának bevezető részéről, ahol mindezt sorrendben tárgyalva olvashatta. 100 Ezt követte a „Különleges rész", amelyben három szekcióra osztva (Duna—Tisza köze, Dunántúl, Tiszántúl) megyénként vette sorra az ország területét. Egy megyén belül az alábbi sorrendet kívánta követni : — a megye határai, fekvése, lakói, nagysága, — a megyék részei, azok nevei, városaik, falvaik, folyóik, hőforrásaik, utaik, stb. — az egyes városok eredete, története, régiségei, szokásai, stb., — főispánok, nemesek, családjaik, genealógiájuk, stb., — a megyében található birtokok. Mivel tudta, hogy ez a munka az ő, és egyáltalán egyetlen ember erejét meghaladja, eleve arra készült, hogy értő munkatársakat gyűjtsön maga köré. 101 Bélnek ez a tervezete tartalmilag erősen Parschitius hatását mutatja. Nagyon sok a hasonlóság — a szerkezeti fölépítésben, az ország rendszerének az áttekintésében — de sokkal árnyaltabban, egy jóval nagyobb volumenű leirás kereteit vázolva. (Olyannyira nagyszabású elképzelés, hogy élete folyamán később Bél fokozatosan szűkítette ezt, pontosabban az egyes részeket összeolvasztotta és tömörítette, végül lemondott a kettős — az ország egészének általános és megyénként külön—külön való — tárgyalásáról). Ezen tervezetét röplap formájában is közrebocsájtotta 1720-ban amikor a konkrét munka elkezdéséhez az udvartól engedélyt kért. Haan Lajos, aki a jelek szerint nem tudott az 1718-as újságcikkről, az 1720-as híradást tartja az elsőnek. Mivel ebből jelenleg nem áll meglévő példány a kutatás rendelkezésére, konkrét tartalmát illetően egyfajta óvatos vélekedésre kell szorítkozni. Nem indokolt viszont magának a tervezetnek meglétét kétségbe vonni. 102 98 Címe: Notitia Hungáriáé Antiquae, Mediae et Novae, in libros très divisa, uo. 99 Uo. pp. 591—592. 100 PARSCHITIUS: Comitatus pp. 20—27. 101 „Haec est... instituti mei ratio, vasti quod fateor, non minus, quam ardui: cui, vix omnino hominis unius solertia, quantumvis pertinax in tanta tamque lubrica rerum varietate, facile suffecerit. Quam ob causam in hanc ante omnia curam sollicitus incubui, ut plures essent rerum patriae periti, qui sociarent operas, atque id potissimum in Notitia Hungáriáé Novae." uo. p. 592. 102 HAAN L. i. m. pp. 36—37. E kérdésről írt TARNAI Andor: Bél Mátyás ismeretlen művei. Magyar Könyvszemle, 1955. pp. 123—128. A vonatkozó rész pp. 126—127. 135
