Bél Mátyás: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1980/81-2. Bél Mátyás: Csongrád és Csanád megye leírása. Megjelent a szerző születésének 300. évfordulójára. (Szeged, 1984)

kérdés, hogy Bél elődei és kortársai eredményeit és színvonalát messze fölülmúlta, de úgy, hogy az általuk elért és fölhalmozott ismereteket szintetizálva valami egészen újat adott, megteremtve a modern értelemben vett tudományosságot, mind a teológia, nevelésügy, mind a nyelvészet, az államismeret és történetírás terén. Bél Mátyás így egyszemélyben lezárója, utolsó jeles személyisége a még középkori eredetű városi, polgári nézeteknek, és egyben megteremtője a modern polgári tudományosságnak. Ő az összekötő láncszem a múlt és a jövő között, aki úgy vette át elődeitől az eddig akkumulált ismereteket, hogy abból nemcsak mennyiségileg többet, de minőségileg is valami egészen újat hozott. Szó szerint véve is összekötő, hiszen pl. az őt megelőzők munkáit részben mint szakirodalmat használta, részben már mint forrást. És nemcsak azt tekintette lényegesnek, hogy ő valamit megírjon, hanem azt is, hogy az általa ismert és elismert forrást a közönség számára hozzáférhetővé tegye. Bél működését megkönnyítette, hogy a török uralom alól fölszabadult ország szellemi életében a 18. század elején a felvidéki evangélikus értelmiség vezető szerepet kapott. Részben azért, mert társadalmi bázisa a kisszámú, de befolyásos nemes mellett főként a gazdaságilag is fejlett városi polgárság volt, részben azért, mert szellemileg — az 1670-80-as évek üldöztetéseit viszonylag jól átvészelve — újabb erőt merítettek a pietizmus tanaiból. Ideológiai befolyásuk tehát reális gazdasági alapokon nyugodott, olyannyira, hogy amikor a gazdasági élet fejlődése révén a súlypont ismét a délebbi területekre tevődött át, jelentőségükből sokat veszítettek ( a 18. század második felére).

32 Bél élete sok elődjénél és kortársánál nehezebben indult. Nem több generációra visszatekinthető értelmiségi családból származott, apja egyszerű mészáros volt, a Zólyom megyei Ocsován, ahol Bél 1684. március 24-én született. Az evangélikusok vallásgyakorlási és oktatási lehetőségei ekkor, az 168l-es országgyűlési végzések után is rendkívül korlátozottak voltak. Ez indokolta, hogy Bél 7 éves korában Losoncra került iskolába, amely magániskola sem a fegyelem, sem a tudomány terén nem állt magas színvonalon. Innen 1694-ben a Batta Pál nógrádi főszolgabíró kálnói birtokán működtetett iskolába került, majd Alsó—Sztregovára, a Madách család által fentartott intézménybe, végül 1695-be Besztercebányára. Az előbbi tanintézmények jól jelzik a meglévő gondokat. Megfelelő oktatók, tananyag hiányában a színvonal elég alacsony, az elérhető eredmény igen esetleges. A fiatal Bél mégis örülhetett, hogy ingyenes úton egyáltalán tanulhatott. Jelentős változást hozott Besztercebánya. Itt két — már említett — kiváló személyiség, Pilárik János és Burius János keze alá került, és ez meghatározónak bizonyult a továbbiakban. Mindketten a hazai pietizmus vezéregyéniségei voltak és így e tanokat — úgy véljük — elsajátította Bél is. Ezután Pozsonyba került, majd 1700-ban Veszprémbe, onnan egy évre Pápára, a református kollégiumba. 1702-ben tért vissza Besztercebányára. Itteni tanárai, Pilarik és Burius közbenjárása révén került ki, 20 évesen, a hallei egyetemre 1704-ben, a rozsnyói és besztercebányai evangélikus egyházközségpénzén.

33 A külföldre induló diákok között Bél már elég idősnek számított, de anyagi körülményei miatt örülhetett, hogy egyáltalán kijutott. A Halléban eltöltött 3 év igen jelentős a fiatalember életében, mind emberileg, mind tudományosan. Bár ekkor már a német egyetemek nem tartoztak Európa legkiválóbb intézményei közé, néhány kiemelkedő felsőfokú iskola, különösen az 1695-ben létrehozott hallei, óriási vonzóerőt gyakorolt a magyar diákokra. Míg a 17. században a honi protestánsok 38 Vö. KOSÁRY1980. pp. 43—44. 33 Bél életére vonatkozó adatainkat elsősorban HAÁN Lajos : Bél Mátyás. Bp. 1879. с munkájából vettük át, mert bár több mint 100 éves mű, de részletesebb ma sincs. 121