A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1980/81-1.(Szeged, 1984)
Újkori történet - Sipos József: A Kisgazdapárt és a Bethlen-kormány megalakulása
hogy a közigazgatási reform alapján megejtendő' törvényhatósági és községi választások még a nemzetgyűlés élettartamán belül megtörténnek. 29 A megállapodás után a Nagyatádi Szabó csoportjához tartozók azt állították, hogy az „új kormány a jogrend és a konszolidáció terén újabb haladást jelent". A hozzájuk tartozó liberális nézeteket valló szabadkirályválasztók azonban rámutattak, (pl. Orbók Attila), hogy a pártnak rendkívül fontos lenne, ha az alkotmányjogi javaslatok közül elsőnek a közigazgatási reformot tárgyalná a nemzetgyűlés. Bottlik József a nemzetgyűlés alelnöke egyrészt azzal érvelt, hogy a választójogot nem lehet annyira összeszűkíteni, hogy az a pártnak árthatna, másrészt könnyen megtörténhet, hogy az új választójogi törvény megalkotása után a kormány nyomban elrendeli a választásokat és ekkor már meg kell lenni az új, vidéki közigazgatási szervezetnek. Ragaszkodnunk kell ahhoz — mondotta —, hogy „a törvényhatósági és a községi képviseletek reformjánál a demokrácia és a központi hatalomtól való teljes függetlenítés elve érvényesüljön". 30 A Bethlennel történt megegyezés után az ellenzéki hangulat megenyhült a Kisgazdapártban, az Őrffy—Schandl—Vasadi Balogh csoport a várakozók álláspontjára helyezkedett. Hencz Károly, Dömötör Mihály és Meskó Zoltán ugyan még mindig támadták Rádayt, akit a volt Munkapárt exponensének neveztek, de — Nagyatádi Szabó erélyes fellépésére — végül is abban állapodtak meg, hogy bevárják a kormány bemutatkozását. 31 így 16-ára már felülkerekedett a Kisgazdapártban az a felfogás, hogy „a mai viszonyok között egyáltalán nem fontosak a személyi kérdések és a pártnak meg kell elégednie azzal, hogy a kormány magáévá teszi programját és teljesíti kívánságait"... 32 A KNEP-ben azonban nem így gondolkodtak. Már 14-én kifogást emeltek Gömbös belügyi és Kovács J. István vallás- és közoktatásügyi államtitkársága ellen. 33 Ennek tulajdoníthatjuk, hogy Kovács J. nem volt hajlandó vállalni az államtitkárságot, helyette a Kisgazdapárt Hermann Miksát jelölte. 34 A KNEP 15-i értekezletén a többség szintén a várakozás álláspontjára helyezkedett a Bethlen-kormánnyal szemben. A legitimisták Szmrecsányi—Beniczky csoportja azonban kifogásolta a kormány összetételét. Különösen azon voltak felháborodva, hogy a miniszterelnök Gömböst akarta kinevezni belügyi államtitkárnak. Hangsúlyozták, hogy az államtitkárjelölt a párttal „szemben állandóan ellenséges magatartást tanúsított, nyílt ellensége a pártnak". Agitációjuk hatására a párt elhatározta, hogy Gömbös kinevezésébe nem egyezik bele. Andrássy, Vass és Hegyeshalmi felkeresték Bethlent és tudomására hozták a párt álláspontját. A miniszterelnök „annyit ígért meg, hogy illetékes helyen jelentést tesz a Gömbös ellen megnyilvánuló akciókról". 35 Másnap Vassal, Nagyatádi Szabóval és Bánffyval hosszabb ideig tanácskozott is Gömbös államtitkárságáról, de megállapodásra nem jutottak. 36 Bethlen, Ráday, és Horthy ragaszkodtak Gömböshöz, a KNEP-ben pedig azzal indokolták az ellene irányuló offenzívát, hogy belügyi államtitkárként „a rendó'rséget és a csendó'rséget úgy szervezné meg, hogy az új választások esetén kész karhatalmi apparátussal rendelkeznek, amely eró'sen befolyásolná a szabad véleménynyilvánítást és a pártatlan választást." 37 28 Nemzeti Újság, 1921. ápr. 16. 2. 30 Világ, 1921. ápr. 16. 1. 31 Pesti Napló, 1921. ápr. 16. 1. 32 Világ, 1921. ápr. 16. 1. 33 Pesti Napló, 1921. ápr. 15. 1. 34 Magyarország, 1921. ápr. 16. 1. 35 Magyarság, 1921. ápr. 16. és Pesti Napló, 1921. ápr. 16. 1. 36 Pesti Napló, 1921. ápr. 18. 1. 37 8 Órai Újság, 1921. ápr. 19. 1. 318
