A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1980/81-1.(Szeged, 1984)
Újkori történet - Sipos József: A Kisgazdapárt és a Bethlen-kormány megalakulása
A Kisgazdapárt Rubinek csoportja és a liberálisok hasonló okok miatt szintén Gömbös államtitkári kinevezése ellen nyilatkoztak. Ferdinandy helyette Széchenyi Viktor grófot vagy Iklódy—Szabó Jánost javasolta. 38 Bethlenek ragaszkodása Gömböshöz kétségessé tette a KNEP támogatását. Április 18-i minisztertanácson Vass, Hegyeshalmy és Bernolák miniszterek pártjuk megbízásából ismét tiltakoztak Gömbös államtitkársága ellen. Bejelentették, ha Bethlen kitart mellette, a párt követelésére lemondani kényszerülnek. 39 Az Andárssy— Bethlen tárgyalás eredményeként azonban, a KNEP-ben nem érték támadások az új kormányt bemutatkozása alkalmával. A párt Andrássy javaslatára úgy határozott, bogy „végleges állásfoglalását függőben tartja addig, míg a belügyi államtitkári állás betöltésének kérdése nincs tisztázva, addig azonban nincs kifogása az ellen, hogy a párthoz tartozó miniszterek a kabinetben részt vegyenek és reméli, hogy a kérdést a Kisgazdapárttal való egyetértésben — melynek a belügyi államtitkárságra való jogát kétségbe nem vonja — sikerül elintézni". 40 Bethlen bemutatkozását a Kisgazdapártban is hűvösen fogadták, a párt várakozó álláspontra helyezkedett. A miniszterelnököt csupán a disszidensek biztosították feltétlen támogatásukról 14 . BETHLEN PROGRAMBESZÉDE ÉS VITÁJA Gróf Bethlen István miniszterelnök 1921. április 19-én mondta el programbeszédét a nemzetgyűlésben. A programot már részletesen elemezte a történeti szakirodalom, 42 ezért csupán a Kisgazdapárt követeléseinek abban való tükröződését kívánom megvizsgálni. Ezt annál is inkább fontosnak tartom, mert a programbeszéd eddigi elemzői — nem ismerve az előzményeket — ezt nem megfelelő érdemben tárgyalták. Bethlen parlamenti bemutatkozó beszédében az első helyen szólt a Kisgazdapárt lényegesebb követeléseiről: az alkotmányrevízió keretébe tartozó törvényjavaslatokról és a sajtószabadságról. Ez utóbbi megvalósítását a Kisgazdapárt követelésével összhangban sajtótörvény útján ígérte, de úgy, hogy „a destrukció a sajtóban újra meg ne nyilvánulhasson". A gyülekezési és szabadságjogok helyreállítását is megkísérli a kormány — mondotta a miniszterelnök — „anélkül, hogy a tényleges jogi helyzeten momentán változtatna, engedélyeket fog adni arra, hogy gyűlések tartassanak és egyesületek szabadon működhessenek". Az alkotmányrevízió keretébe tartozó törvényjavaslatokról Bethlen úgy nyilatkozott, hogy azokkal „a kormány alkalmas időben fog foglalkozni. Ezek vonatkoznak a választói jog-, a főrendiház- és a közigazgatás reformjára". A felsorolás mutatja a javaslatok Bethlen által elképzelt tárgyalási sorrendjét is, ami nem felelt meg a Kisgazdapárt követeléseinek. Valószínűleg ennek elkendőzése késztette Bethlent arra, hogy a közigazgatási reformról kijelentette: „A kormány..., szükségesnek tartja a törvényhatósági bizottságok és egyéb testületek összeállításának megváltoztatását, szükségesnek tartja, hogy abban azok a demokratikus rétegek, amelyek a választói jog révén a parlamentben is képviseletet nyernek, szintén képviseletet kapjanak." Ugyanakkor — a földbirtokosok és dzsentrik megnyugtatására — hozzátette, „a demagógiát a megyegyűlésekbe beereszteni nem fogjuk", mert a törvényha38 Nemzeti Újság, 1921. ápr. 17. 2. 39 Új Nemzedék, 1921. ápr. 19. 4. 40 Pesti Napló, 1921. ápr. 19. 1. 41 Új Barázda, 1921. ápr. 19. 1. 42 Nemes: i. m. 24—28; Pándi: i. m. 3—15. 319
