A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1980/81-1.(Szeged, 1984)

Régészet - Török Gyula: Avar kori temető Csengelén

A meghatározhatatlan neműek sírjai

30 bolygatottak voltak, ezért is hiányozhattak belőlük a nemek felismeréséhez szükséges tárgyak. Szórvány-anyag. A tárgyak között öntött br. kisszíjvég, öweret és lyukvédő is volt, az az a temetkezések belenyúltak az öntött griffes-indás véreteket készítők életének és temetkezésének időszakaszába is. Temetőtérképen vizsgálva a leletanyagban mutatkozó változásokat kitűnik, hogy a temető korai szakasza a hosszúfülű kengyelek előkerülési helye (93—95. sír, és ettől Ny-felé a fel nem tárt sírokat záró 96. feltárt sír; ezekhez DK-felől csatlakozhattak a későbbi (még feltáratlan) sírok; együtt egy sírcsoport lehet. — A csoportba temetkezést jól tükrözte az a temetőterület, amelyen a sírok többségét tártuk fel. Ennek a területnek ÉNy-i felében voltak a régebbi sírok és ezeket — D, DK és ÉK felől — félkörben vették körül a későbbiek (75., 76., 83., 89., 90., 97., 98., 103., 104.). A harmadik sírcsoportot alkothatták a temető Ny-felé eső távolabbi sírjai (1., 2., 3., 4., 92.), az 1938-ban előkerültek és az ezekhez csatlakoztatható feltáratlanok. A sírcsoportokat egy-egy család, vagy nagycsalád alakíthatta ki.

31 A temető benépesítésének kezdete nem eshetett az avarok első generációjának idejére, mert ezt a kort — Csengelén — a magában temetett lószerszám,

32 valamint a a magányosan temetett harcos

33 képviseli, és nem a 93—95. számú sírok leletei.

34 Az avarkor első generációja a helybentalált őslakosokkal és a szarmata-gepida összetételű köznéppel biztonsági okokból sem lakott és temetkezett együtt. A megszállt területeket fokozatosan feltöltötték rokoni és baráti népek csoportjaival; ez a folyamat leghamarabb 600 körül kezdődött, amikor befogadták a traniachok, kotzagerek, zabenderek,

35 — és az első onogur—bolgár sikertelen felkelés

36 — egyes menekült csoportjait. Ezek a népek a Portus—Euxinus vidékéről magukkal hozták azt a felszerelést, amely részben az első avar generáció, részben a Kárpátmedencébe később — a második onogur—bolgár felkelés után (668.) — beköltözött csoportok felszereléséhez volt hasonló,

37 ezért nehéz sírmellékleteik elválasztása a középavar-idők leleteitől. A korai és középavar-kori leletanyag már élesen elválik a későiektől,

38 amelyekben az öntvényes, úgynevezett griffes-indás veretek általánosak. 80 Lipták Pál szives közlése szerint — a háború után — csak a 14., 38., 50. számú sírokból maradt meg embertani anyag. 31 Török Gy., Das Weiterleben der einheimischen Bevölkerung in Halimba während der awarisch

—frühungarischen Besiedlung. Wien (1976). In: Festschrift für R. Pittioni... 32 Kovrig, /., Contribution aux problème de l'occupation de la Hongrie par les avars. A AH 6 (1955) 163—192. 33 Csallány D., i.m. (1939) 129—131. 34 A kengyelvasak kidolgozása viszonylag rossz, a lándzsa helyi gepida típusú. L. 22. j. 36 Szilágyi, A magyar nemzet története (1895) 348—349. ; Nagy G., AÉ 26 (1906) 404—405. 36 606. év körül, a türk hatalommal szemben (Czeglédi szóbeli közlése). 37 Szádeczky—Kardoss S., Kuvrát fiának, Kubernek a története és az avarkori régészeti lelet anyag. Ant. Tan. 15 (1968) 84—87. 38 Török Gy., i.m. Halimba VII—IX... (Sajtó alatt). 61