A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1980/81-1.(Szeged, 1984)

Újkori történet - Lengyel András: Az államkapitalizmusba hajló szociálliberalizmus egy magyar koncepciója (Móra Ferenc 1918 végi politikai programtervezetei)

a fajegészség és a nemek egyenjogúsítása érdekében: a házassági törvény reformját az egyéni szabadság és az emberi önrendelkezési jog alapján; a házasság előtti kötelező orvosi vizsgálatot; a nemi fertőzés büntetőjogi üldözését; a kulturális haladás érdekében: a közoktatás és az adminisztráció minden ágában nyerjenek teret a nők. VIII. Adórendszerünk reformja. Itt mindenekelőtt számot kell vetnünk azzal, hogy a magyar államnak körülbelül 35 milliárd adóssága van. A háború az államcsőd küszöbéhez vezetett, amelyen csak a magas vagyonadó kivetésével maradhatunk innen, amely a német példára aligha állhat meg a 80%-on alul. Egyébként követeljük a közteherviselésnél a legmesszebb menő fokozatos adózási rendszert s a létminimum adómentességét. Követeljük, hogy az adózás alapját csak a jövedelem képezze, ennélfogva különösen a nélkülözhetetlen élelmi cikkek fogyasztási adója töröltessék, ellenben a legmesszebb menő fényűzési adó behozandó. Külföldön lakó magyar honosok magyarországi jövedelmük után kétszeresen adóztassanak meg, s külföldi honosok magyarországi jövedelmei hasonlóképpen. IX. Az állam és az egyház szétválasztása. A vallás magánügy, egyház és állam egymástól tökéletesen elválasztandó. Teljes vallásszabadság és teljes autonómia adandó minden felekezet számára s közpénz semmiféle vallási célra nem fordítható. 3. Móra mindkét — föntebb teljes terjedelmében — idézett tervezete datálatlan, így keletkezésük pontos időpontja bizonytalan. A második — hosszabbik — tervezet utolsó oldalán szerencsére van egy rövidke magyarázó jegyzet, afféle pro domo följegyzés Móra kézírásával, mely fényt vet a tervezet keletkezésének körülményeire, indítékaira és sorsára. E jegyzet — valószínűleg 1919 végén, 1920 elején

7 írhatta Móra — így hangzik: „Móra Ferenc készítette a szegedi radikális párt számára, amely a központtól direktívákat nem kapván, nem tudta, tulajdonképpen mi a programja. Úgy látszik azonban, nem tetszett, mert visszakaptam azzal, hogy nem elég tömör és gyújtó (Mezey Pál dr.)". E följegyzésből ha több nem is, néhány dolog föltétlenül kiderül — kiderül mindenekelőtt az, hogy nemcsak a kézírás a Móráé, de az összeállítás munkája is ; e fontos dokumentum értelmi szerzője, kivitelezője Móra Ferenc. A rövidebbik, tézisszerű tervezeten sajnos, semmi magyarázat nincs, mely eligazítana keletkezése körülményeiről s idejéről. Bizonyos azonban, hogy ennek is Móra a szerzője. Sőt, az is bizonyos, hogy a két tervezet — tartalmuk, papírjuk és írásképük alapján valószínűsíthetően •— egyszerre készült, s valamilyen módon összetartozik. Sajnos, egymáshoz való viszonyukat nem könnyű tisztázni. Nehéz eldönteni, vajon a rövidebbik a kifejtett, részletes program előzetese, vázlata, vagy éppen az ellenkezője igaz s a rövidebbik a részletes tervezet utólagos kivonata, tézisekké zsugorítása. A legvalószínűbbnek az látszik, hogy a rövid program tulajdonképpen vázlat; Móra ebből kiindulva, ennek alapján készítette el részletes tervezetét. Erre vall legalábbis több körülmény. 1. A „fő pontok" megfogalmazása meglehetősen általánosságban mozog. 2. A két tervezet közt néhány lényeges — és sajátos, a rövidebbik vázlatjellegére utaló — eltérés van. 7 Vö. 5. jegyzetben mondottakkal! 289