A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1980/81-1.(Szeged, 1984)

Újkori történet - Lengyel András: Az államkapitalizmusba hajló szociálliberalizmus egy magyar koncepciója (Móra Ferenc 1918 végi politikai programtervezetei)

a) A rövidebbik tervezet utolsó két pontja teljes egészében hiányzik a hosszab­bikból ; az utóbbiból az előbbit tehát így nem lehetett kivonatolni, b) A hosszabbik tervezet meg van „fejelve"; a tulajdonképpeni programpontok előtt egy olyan „elvi bevezetés", eligazítás áll, amelyre a rövidebbikben semmi utalás nincs, c) Több­let a rövidebb tervezethez képest a „Radikális Párt követelései a nők részére" című rész is. A részletes tervezet e két többlete csak úgy magyarázható, hogy Móra menet közben korrigálta, bővítette eredeti — rövidebb — tervezetét. Elképzeléseit írás közben részben bővítette, részben — talán „reálpolitikai" megfontolásból, az utolsó két pont elhagyásával — szűkítette. A kérdés azonban változatlanul kérdés: mikor keletkeztek a tervezetek (lett légyen bármelyik is a „korábbi")? A szövegek elemzése alapján viszonylag nagy valószínűséggel állíthatjuk, hogy a tervezeteket Móra valamikor 1918. november 23. után, de még december közepe eló'tt készítette el. Datálásunkat a következők támasztják alá. 1. Az 1918. évi I. néptörvény, amelyre Móra tételesen is, inplicite is hivatkozik, 1918. november 23-án 8 került nyilvánosságra. Nyilvánvaló tehát, hogy tervezeteit Móra csak ezen időpont után írhatta meg. 2. A terminus ante quem (december közepe), ha nem is ennyire, de ugyancsak nyilvánvaló. Mert: a) A programtervezet elkészítésével túlzottan soká nem lehetett várni; a programra minél hamarébb szükség volt. b) A Radikális Párt programját Móra csak a Károlyi-pártéhoz és a szociáldemokratákéhoz viszonyította; a kommunistákéról szót sem szólt. Ezt — olyan gyakorlatias észjárású ember, mint Móra — nem sokáig tehette. A KMP ugyanis 1918. november 2-án Budapesten megalakult, központi lap­ja, a Vörös Újság december 7-én megindult. 9 A párt, nem utolsósorban a Vörös Újság révén, hamar számottevő erő, közvéleményalakító tényező lett. Az a tény tehát, hogy a kommunistákról Móra nem szólt, sőt követeléseik egy részét is a szociálde­mokraták számlájára írta, azt bizonyítja, a tervezetek írásakor a KMP még viszony­lagos elszigeteltségben volt. Móra tervezetei tehát december közepénél később semmi­képpen nem keletkezhettek. Sőt, nagy a valószínűsége annak is, hogy november végén, december elején már mindkét tervezet készen állott. 4. Móra e tervezetei természetesen nem tekinthetők eredendően újaknak, pláne nem előzmények nélküli kísérleteknek. Aki ismeri a történeti szakasz pártprog­ramjait (s ehhez Mérei Gyula könyvének 10 megjelenése óta jó segédeszközünk van), tudja: Móra elképzelései, törekvései a magyar politikai gondolkodás nagy liberális vonulatának folytatásai, esetenként puszta átvételei. S koncepciójának közvetlen előzményeit is könnyű megtalálni. Az Országos Radikális Párt 1918 márciusában nyilvánosságra hozott programja 11 már előlegezte elképzeléseinek legtöbbjét, s alapvető kérdésekben szinte szó szerint megegyezik tervezeteivel, különösen a rö­videbbik változat megfogalmazásaival. Sőt, úgy tetszik, ez utóbbi elkészítésekor Móra éppen az 1918 márciusi programot kivonatolta — vázlatul saját tervezetéhez. A genetikus kapcsolatot bizonyítandó terjedelmes szövegpárhuzamokat, sőt teljes szövegegyezéseket is lehetne hozni. A kapcsolatot azonban már a gerinc azonosságá­nak bemutatása is bizonyítja. Az Országos program törzse („A Radikális Párt fő 8 Az I. néptörvény nyilvánosságra hozatalának időpontjára vonatkozóan : Magyarország törté­nete 1918—1919, 1919—1945. (Főszerk. Ránki György.) Bp. 1976. Akdémiai, 1221. 9 Uo,. 10 Mérei Gy., A magyar októberi forradalom és a polgári pártok. Bp. 1969. Akadémiai, 216. A könyv, függelékben, teljes szövegükben adja a polgári pártok programjait (141—212.). 11 Szövege: Mérei, i. m. 170—172. 290

Next

/
Oldalképek
Tartalom