A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1980/81-1.(Szeged, 1984)

Újkori történet - Lakatos Pál–Zombori István: Parschitius Kristóf leírása Csanád, Bodrog és Csongrád vármegyéről

A területünkre vonatkozó anyagot nyilvánvalóan hosszú időn át gyűjtötte Parschitius. Fölhasználta az ismert történeti munkákat, zárójelben közölte is a pontos adatokat, Bonfini, Thuróczy, Istvánffy, Révay Péter, Sommer János munkái mellett bizonyosan használta az országgyűlési följegyzéseket is, mert valamennyi megyénél hangsúlyozta, mikor jelentek meg követeik a török kiűzése után az országgyűlésen. A zentai csata leírása azt is jelzi, hogy e terület megyéinek végleges anyaga 1697 után készült el. Elsó' pillanatra meglepetést kelthet, hogy a Csongrád megyénél kevésbé jelentős Csanád megye (gazdaságáról, lakóiról, megmaradt alig egy-két helységéről szinte semmi adat nem akadt) jóval nagyobb helyet foglal el a kéziratba. Ennek magyarázata a történelmi események ismertetése, amely a jeleíitó's anyag nagy részét adja. Parschitius a megye nevét a szkítiai magyarok vezérétől származtatja. De Thuróczynál, akire hivatkozik, Csaba vezér szerepel, vagyis a Csaba—Csanád neveket összekeverte. Különös részletességgel mondta el IV. László történetét. Ez az anyag fölkeltette Bél Mátyás figyelmét is, és Csanád megye leírásába szinte szó szerint átvette.

13 Parschitius említette a Dózsa-féle parasztháborút, Egres kapcsán pedig részletesen kitért II. András keresztes hadjáratára és az Aranybullára. Parschitius munkája — különösen a nagy terjedelmű bevezető' rész és a megyék leírása a maguk összességében, a fölhasznált irodalom mennyisége és minősége miatt, valamint alapvető módszertani újításai által igen fontos, eddig fel nem használt darabját képezi a magyar tudománytörténetnek. Parschitius révén jutott el Bél Mátyás a hazai történeti és földrajzi leírás olyan magaslatára, amely európai viszonylatba«, is megállta a helyét, és kijelölte az utat a modern módszerekkel folytatott kutatás irányába. Parschitius egyes megyeleírásai, kiszakítva Őket az egész műből, sokkal több kritikát váltanak ki. Sok tekintetben hiányosak, a bennük foglaltakat pedig óvatosan kell kezelni. Mégis fontos forrását képezik a korszerű helytörténeti kutatásnak, semmibe venni, vagy lekicsinylően félredobni bűnös mulasztás lenne. E szándéktól vezérelve bocsátjuk most a kutatók rendelkezésére a területünket érintő részek pontos, megbízható fordítását.

14 13 Bél Mátyás Csongrád és Csanád megye leírását tartalmazó kéziratát a Móra F. Múzeum önálló évkönyvkötetben adja ki: MFMÉ 1980—81/2. Szeged, 1984. Az anyag jelenleg kéziratban megtalálható az esztergomi Főszékesegyházi Könyvtárban, fotómásolatban pedig a szegedi múzeumban. 14 Az itt közölt bevezetés Zombori István, a fordítás Lakatos Pál munkája. 229