A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1980/81-1.(Szeged, 1984)
Újkori történet - Lakatos Pál–Zombori István: Parschitius Kristóf leírása Csanád, Bodrog és Csongrád vármegyéről
sőt, mint Rádaynál és Lányinál, ezek az elvek már túl is mutattak rendjük elképzelésein. Ugyanakkor azonban Lipótot költeményekben énekelte meg, s „Comitatus"-át I. Józsefnek ajánlotta. Ám mint a magyar nemes (ezt a nemesi voltot a bevezető részben többször említi) a magyar királyságba belesorolta Erdélyt, Horvátországot és Szlavóniát is. Az így kialakult rendszerben a következő cél vezette: „Tervezett művem tekintetében első gondom volt az ország megyéinek a leírásában, bemutatni azok fekvését a földrajzi hálózat szerint, azután a városoknak, mezővárosoknak, váraknak és hegyeknek, foly óknak továbbá a nevezetesebb állóvizeknek és a különféle vizeknek a helyét meghatározni, végül az esztendők sorrendjében megvilágítani az emlékezetes és járulékos dolgok vonatkozásában a meghatározott és bizonytalan kimenetelt. Mert, miként az utasok a gyengén jelzett helyeket is igen könnyen felismerik és megfigyelik, úgy a haza fiai az élvezettel való olvasástól felfrissülve és épülve igen könnyen szokták az emlékezetükbe vésni az ilyen különféle említésre méltó dolgokat a helyek megismerése, továbbá az idők változása és forgandósága tekintetében. Defájdalom! a hosszú idő alatt mennyi szörnyű dolog történt, Magyarországon majdnem minden megváltozott, nemcsak egész nemzetek pusztultak ki, hanem a legnevezetesebb városokat is feldúlták katonai erővel, sőt még maguk a hegyek is elmozdultak és máshová települtek át, midőn a vizek áradásától és az igen kemény szikláktól sújtattak." 11 Nagyon öntudatosan hangoztatta, hogy nem kenyere a bőbeszédűség, témája előadásánál igyekezett a legszükségesebbekre szorítkozni. „A megtekintésre érdemes városokat, várakat, folyókat nem mindig a legpontosabb magyarázattal, olykor csak általánosságban jegyeztem le, ti. hogy azok, akik ezeket a megyéket meglátogatják, méltán találjanak valamit, amit a mi kutatásainkhoz és fáradozásainkhoz hozzáadhassanak. Minden módon gondoskodtam a rövidségről, kerültem a szavak felesleges szaporítását. A geográfia művelője ugyanis inkább a tényállást akarja elmondani, mint szavakat. A geográfiával nem fér össze az ékesszólás, miként Pomponius Mela mondja. Aki többet kíván, járja be maga az említett helyeket, és saját szemével alaposabban tekintse meg a megjegyzésre érdemes dolgokat. Továbbá, ha egyesek majd az elkövetett hibákra fognak figyelmeztetni, annyira távol van tőlem az illetőkre megharagudni, hogy inkább köszönetet akarok mondani. Ilyen sok egyedi esetben nehéz, sőt lehetetlen néha-néha nem tévedni." 1 * Általában arányosan oszlik meg a terjedelem : egy-egy megyére 3 oldal jut. Kivételt képeznek az olyan — szűkebb hazáját képviselő — megyék mint Sopron (16 oldal), Szepes (12 oldal), Pozsony (20 oldal) és Zólyom (14 oldal). Ugyanakkor Szörény, Harám, Macsó, Orbácz, Krassó és Szibirnyik (Szrebernyik?) megyéket egyetlen oldalon intézi el, azzal a megyjegyzéssel, hogy aki ezekről a töröktől elpusztított vidékekről többet akar tudni, az menjen oda és nézze meg maga. Előfordulnak betétek is — így pl. (10 oldalon át) külön számozás nélkül leközölte az 1699-ben megkötött karlócai béke teljes szövegét. Az előszóban ismertette a magyarok bejövetelét hazánk területére, ill. a Kárpátmedence népeinek történetét (gótok, vandálok, hunok stb.) a magyarok ideérkezése előtt. Valószínű, hogy ez a szakasz több részletben készült és Parschitius maga sem tekintette befejezettnek, mert a sok forrás felhasználásában semmi kritika nem figyelhető meg, és az egymásnak ellentmondó adatok csak úgy hemzsegnek a szövegben — ami egyébként nem jellemző Parschitiusra. A magyarokkal kapcsolatban a „kettős honfoglalás" teóriáját mondta el: Szerinte a hét vezérrel a magyarok valamikor a 700-as években jöttek ide és meg11 uo. pp. XLV—XLVI. 12 uo. p. LV. 227
