A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1980/81-1.(Szeged, 1984)

Néprajz - Nagy Vera: Ünnepi táplálkozás Hódmezővásárhelyen

Karácsony Hódmezővásárhelyen és környékén a lakosság vallási megoszlását tekintve a reformátusok túlsúlya jellemző. A katolikusok és a reformátusok közötti különbség a táplálkozásban a böjti napok étrendjében, a böjtök megtartásában^ jelentkezik. December 24-én a katolikus családok böjtös ételt főztek ebédre. Általában valamilyen tejlevest készítettek: tésztalevest tejben, vagy szárazbabot tejjel, „tejbepaszurt". Ehhez a babot megfőzték, zsír nélkül, vajjal rántást készítettek, majd ráöntötték a tejet. A bablevesből sokat kellett enni, hogy sok pénz legyen a háznál.

36 A következő fogás főtt tészta mákkal vagy mákosguba volt. Ahol halhoz tudtak jutni, ott halpaprikást főztek karácsony böjtjére. Ehhez nem kellett zsír. A böjtöt estig tartották, amíg fel nem jöttek a csillagok, addigra kisült a hurka, kolbász a kemencében. Ha az ebéd késő délutánra esett, akkor este már csak kalácsot ettek. Az éjféli miséről hazatérve fogyasztottak valami nehezebb zsíros ételt, általában hidegpaprikást. Karácsonyra a legtöbb háznál disznót vágtak, így karácsony napján disznóhúsból készült ételeket: sülthúst, töltött káposztát, hurkát, kolbászt fogyasztottak, de sok helyen szárnyast sütöttek : tyúkot, pulykát, kappant, libát, kacsát. A húsleveshez tyúkot vagy gyöngyöst vágtak, s a levesbe csigatészta került. A tésztákat már az előző napokban megsütötték. Minden háznál volt kalács. „Ha nincs kalács a rácson, szomorú a karácsony" — mondták. Sütöttek lepényt, mákos, diós kalácsot, rétest, perecet, „szalagárés pogácsát". Karácsony estéjén az asztalon maradt ételt éjszakára is ott kellett hagyni: „ott hált az önnivaló az asztalon". Ugyancsak az asztalon kellett hagyni a karácsonyi étkezések morzsáit. Ezt a két karácsony között vagy újév első napján adták oda a jószágoknak, hogy ne érje őket baj. A karácsonyi asztalon mindig volt alma, dió, néhol mogyoró is. Az alma nemcsak csemegeként került az asztalra. Pohárba téve vizet öntöttek rá, arról kellett inni a gyerekeknek, hogy szépek, egészségesek legyenek. Karácsonykor a vályúba is tettek almát, arról itatták a lovakat. A század elején karácsonyi ajándékba mézeskalács figurákat, cukrot, almát, diót, mogyorót kaptak a gyerekek. Szegény családoknál néhány szem kockacukor is nagy örömet szerzett. Karácsony este, a csapatosan eljáró betlehemező vagy karácsonyt köszöntő gyerekeket minden háznál megkínálták kaláccsal, kiflivel, almával, dióval. A karácsonyi étrend a húsételek tekintetében nem sokat változott. A régi tésztaféléket azonban újabb sütemények, torták váltották fel. A karácsonyböjti étrendet a legidősebbek kivételével kevesen tartják meg. Eltűnt a karácsonyi asztalról az alma, dió, mogyoró, helyette a karácsonyfa került oda, cukorral, csokoládékkal. Újév Régebben az év utolsó napját mindenki otthon töltötte, kártyáztak, beszélgettek, boroztak, mulatni nem jártak el. Szilveszter napján, reggel kitakarítottak, felmázoltak, néhol még a kemencét is kimeszelték, hogy az újévre szép legyen. Délután 3—4 óra felé ettek valami egyszerű, hétköznapi ebédet, utána tették be a kemencébe a töltöttkáposztát vagy a kocsonyának valót, majd a hurkát, kolbászt és a rétest. A töltött88 Nagy Olasz Pálné., (1931). 200 150