A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1980/81-1.(Szeged, 1984)

Néprajz - Nagy Vera: Ünnepi táplálkozás Hódmezővásárhelyen

A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1980—81 jl ÜNNEPI TÁPLÁLKOZÁS HÓDMEZŐVÁSÁRHELYEN NAGY VERA (Hódmezővásárhely, Tornyai János Múzeum) Hódmezővásárhely és környékének népi táplálkozásáról összefoglaló munka nem született, de a táplálkozás egyes részterületeivel több kutató is foglalkozott. Az ünnepi táplálkozás alakulására vonatkozóan azonban csak elszórt adatok állnak rendelkezésünkre. A múlt század 60-as éveibó'l Török Károlytól vannak adataink, aki a folklorista szemével nézte az ünnepi rítusokat, de nem feledkezett meg ezek ételeiről sem. Szeremlei Sámuel várostörténeti munkájában néhány oldalt a táplálkozásnak is szentel. Ismerteti a fontosabb nyersanyagokat, a hétköznapok jellegzetes ételeit, de a jeles napok étrendjéró'l is tudósít. Kiss Lajos résztanulmányai a táplálkozás kutatásában éppúgy pótolhatatlanok, mint más területeken. Leírásai a századforduló és a század első évtizedeinek népi táplálkozásáról adnak szemléletes képet.

1 Az ünnepek étrendjéről legtöbbet „A szegény asszony élete" című munkájából tudhatunk meg. Az utóbbi években a legjelentősebb tanulmányt Nagy Gyula készítette. Monográfiája egyik fejezetében az Orosházával határos Vásárhelyi-puszta népi ételeit ismerteti, részletesen leírva készítésüket.

2 Említést érdemel Herczeg Mihály tanulmánya is, amelyben összegyűjti és csoportosítja a vásárhelyi népi ételeket, emellett felhívja a figyelmet a népi táplálkozás kutatásának feladataira Vásárhelyen.

3 E dolgozat célja az, hogy felvázolja Vásárhely ünnepi táplálkozásának alakulását az eddigi leírások és az újabb gyűjtések felhasználásával, a századfordulótól az 1940-es évekig terjedő időszakban. Ahol az adatok lehetővé teszik, ott összehasonlítás végett a múlt századi körülményekre is kitérünk. Mivel Kiss Lajos munkáiból a század eleji népi táplálkozás sok részletét megismerhetjük, így fontos feladatunk az, hogy a leírásai óta eltelt időszak változásait rögzítsük. Ez teszi indokolttá, hogy néhol a mai helyzetet is lejegyezzük. Teljességre azonban nem törekedhetünk, csupán vázlatot kívánunk adni a további kutatásokhoz. Gyűjtésünk színhelye Hódmezővásárhely, a környékbeli tanyák, valamint Mártély és Székkutas községek. 1

Kiss L., (1908), (1923—24), (1925), (1930). 2

NagyGy., (1975) Parasztélet a Vásárhelyi-pusztán. Békéscsaba, Egyik fejezete — Beck Z. Az élet nagy eseményei — az ünnepek étrendjét is megemlíti. 8 Herczeg M., (1977). Népi ételek Vásárhelyen. Vásárhelyi tanulmányok VIII. ~.•*•"""" *{ ^ 143 «L