A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1980/81-1.(Szeged, 1984)

Néprajz - Juhász Antal: A szegedi közlegelők feltörése

termelt árutöbblet nem csupán a szegedi piacon növelte a kínálatot és választékot, hanem a félegyházi, a kisteleki és az első világháborúig a szabadkai piacokon és vásárokon is. A puszta felosztásának harmadik fontos következménye, hogy sok száz szegényes kisparaszt önálló termelési és megélhetési lehetőséghez jutott. A 4—5 holdas homoki kisbérlők ugyan kénytelenek voltak továbbra is részesmunkát vállalni, napszámba járni, de a hosszú lejáratú városi haszonbérlet módot nyújtott legalább az eló'bbrejutásra, arra, hogy a kisbérlő ne más keze-lába, hanem idővel „a maga szegénye" legyen. Dolgozatunk a puszta feltörését — írott források híján — 1922 és 1926 között, tehát egy viszonylag kései szakaszán kísérli meg bemutatni. A feltörés módja és eszközanyaga tükrözi a magyar mezőgazdaság korabeli színvonalát és a szegedi tanyai parasztság eszközellátottságát. Jellemző, hogy 1922—1926 között a legelők feltörése szinte kizárólag állati igaerővel és egyes ekével történt, mezőgazdasági gép alig jutott szerephez. Figyelmet érdemel az igás munka ledolgozással való viszonzásának gyakorisága századunkban. Ez a forma a munka díjazásából kiiktatta a pénzt, — ami a megtelepedés, otthonteremtés éveit élő bérlő parasztok számára előnyös volt —, ugyanakkor konzerválta a szegényebb fél kihasználását, hiszen tőle négy-ötször anynyi idejű munkavégzést követelt, mint a fogatos gazdától. ADATKÖZLŐK Ásotthalom: Bozóki András (sz. 1881), Ézsiás Antal (sz. 1898), Gárgyán Mihály (sz. 1902), Balástya: Bitó Mátyás (sz. 1895), Böröcz Flórián (sz. 1886). Csengéié: Hegedűs Sándor (sz. 1901), Kurucsai Péter (sz. 1911), Nagy István (sz. 1912), Tóth Péter (sz. 1904), Túri János (sz. 1896). Pusztamérges Zádori István (sz. 1897). Rúzsa: Ábrahám Fúrús György (sz. 1897), Ballá Mihály (sz. 1900), Bóka Mihály (sz. 1893), Borbás Ferenc (sz. 1886), Farkas János (sz. 1892), Farkas József (sz. 1880), Fodor János (sz. 1888), Jakus Imre (sz. 1892), Kádár Németh Márk (sz. 1900), Négyökrű Antal (sz. 1913). IRODALOM Balassa L, (1973) Az eke és a szántás története Magyarországon. Bp. Bálint S., (1976) A szögedi nemzet. Első rész. MFMÉ 1974/75—2. Balogh I., (1965) A paraszti gazdálkodás és termelési technika. In: A parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában 1848—1914. (Szerk: Szabó I.), I. 349—428. Belényesy M', (1954) A földművelés fejlődésének alapvető kérdései a XIV. században. Ethn. 387—415. (1964) A parlagrendszer XV. századi kiterjedése Magyarországon. Ethn. 321—345. Hoffmann T, (1956) Egy palóc falu földművelő technikájának néhány jellegzetessége a századforduló tájékán. Ethn. 536—560. Juhász A., (1968) A bakity. MFMÉ 1968. Szeged, 99—108. (1982) A szegedi közlegelő bérbeadásának kezdetei. MFMÉ 1978/79—1. Szeged, 19—46. KorekJ., (1941) Szalmahengerlő. A futóhomok meghódításának néprajzi emléke. Tiszatáj, 43—45. Nagy D.A1956) A hegyhúzó. MFMÉ 1956. 91—101. (1971) Újabb (külföldi) adatok a hegyhúzó történetéhez. Agrártörténeti Szemle 1—2. 72—76. Nagy Gy., (1975) Parasztélet a Vásárhelyi-pusztán. Békéscsaba. Szuts M., (1914) Szeged mezőgazdasága. Szeged. Takács L., (1964) Az irtásos gazdálkodás néhány jellegzetessége a göcseji szegekben. Ethn. 489—517. (1976) Egy irtásfalu földművelése. Bp. (1980) Irtásgazdálkodásunk emlékei. Irtásföldek, irtásmódok. Bp. Tálast L, (1977) Kiskunság. Bp. Török Gy., (1937) Szalmahengerlő (-hengerező). Népünk és Nyelvünk, 76. 141