Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/79-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Harmadik rész. (Szeged, 1980)

Elterjedés: Szorosan vett variánsai csak Hódmezővásárhelyről ismeretesek. Hmv: 31. Vö. J I. 148, valamint 137,138. típus. 41. ATISZ (Felv.) Var. : 40. sz., 1. annak jegyzete. 42. AP7619d.Var.:43.sz. Területi var. : Algyő, Ásotthalom, Egyházaskér, Röszke-Szentmihálytelek, Sándorfalva-Homoki tanyák, Szőreg, Üllés. Elterjedés : országos. H : 32. Típusa: J I. 127. 43. AP6380ii.Var.44.sz. Területi var. : Domaszék 3, Röszke-Szentmihálytelek, Üllés. Elterjedés : általános. Kkh : 20. Első fele:J 1.128. típus. 44. AP 7619 i. Var. 43. sz., Id. annak jegyzete. H:33. Típusa :J 1.128. 45. ATISZ. Var.: 46. sz. A vidéken gyakran l-es főkadenciájú, míg az országos variánsok többsége b3-as. Területi var. : Balástya, Kistelek, Szeged 2, Tápé 2, Tömörkény. Elterjedés : általános. J II Függelék: „Faggyú-gyertyát égetek én." 46. Bartók-Rend 2171 b. Var. 45. sz. Id. annak jegyzete.^ 47. AP 3173 с Országosan elterjedt dallam, legtöbb Észak-Magyarországról való, Erdélyből kevesebb. A közölt tripodikus giusto alak mellett egyéb ritmusú : j > ) (esetleg parlandó-rubato) változatok is vannak. Ilyen a másik területi variáns Apátfalváról. Var. a szakirodalomban: Kodály—Vargyas: 222. 48. AP 7618 a. Különleges, laza szerkezetű dal. Fő-alakja a magasról induló 2. vsz. Ugyancsak magasról indul a 4, 5, 7. vsz. is. Dallamvonalában, szótagszámban és a strófát alkotó sorok számában egyaránt változékony. (Előadója jó énekes, több alkalommal is ugyanúgy énekelte. (A dallamelképzelésben ott bujkál a Rákóczi-nóta egyik szegedi típusának emléke (vö. 50,51. sz.). Az 1, 3, 6. vsz. első fele a „Juhászlegény, szegény juhász legény" kezdetű műdalhoz hasonlít. — Ilyen formában egyetlen adat. A gyűjtő kérdésére — hogy ki akart átkelni a vízen — az adatközlő ezt válaszolta : „Valami tekintélyös személy volt, asszony." 49. TDt 830: 372. Vidékünkről — bizonyára gyűjtés híján — több adat nincs. Elterjedés : a teljes nyelvterületen. Cs. Tóth XVI. sz.: 118,119. MNT II. 319. 50. AP 1286 b. Közölve: vázlatos lejegyzésben Tápé monográfia 6. sz. Var. : 51, távolabbi 48. sz. A Rákóczi-nóta dallamcsaládjába tartozik. F záróhangra transzponáltuk a könnyebb összevetés kedvéért. A jellegzetes fríg zárlat ebben a dallamban a 3. sor végére került. Rendhagyó utolsó sorában alul nagyszekunddal egészül ki és ezzel dórrá értelmeződik át (vö. 51. sz. jegyzete). Hasonló hangnemi var. jellemző a Csordapásztorok (Papp G. XVII. sz. 1.) dallamra, amely általában 4-soros fríg, Erdélyben azonban a fent említett módon 5-soros dórrá alakul. Területi van: Csóka, Egyházaskér, Tápé 2. Elterjedés : Észak-Magyarország, Dunántúl (főként a Dél-Dunántúl egészen Verőcéig), Bihar megye. Vö. J I. 170. típus. 51. AP7617 d. Var.: 50. sz, távolabbi48. sz. L. 50. sz. jegyzete. Területünkről az egyetlen fríg var. Padéról való. A 3-soros dallam az 1. sor lehajló végének kivételével igen hasonlít az 51. sz.-hoz. A dórrá kiegészült 4. sor itt hiányzik.— A moholi énekes apjától tanulta, aki Padén volt juhász és az adatközlő maga is sokat tartózkodott ott. (Közölve : „Hallották e hírit...?" III.) 870