Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/79-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Harmadik rész. (Szeged, 1980)

A SZÖGEDI NEMZET ZENÉJE PAKSA KATALIN A SZEGEDI NÉPZENEGYŰJTÉS MÚLTJA A szegedi népzenegyűjtés története 130 évet foglal magába. A múlt század első harmadában kialakuló népköltészeti, néprajzi érdeklődés Szegeden is éreztette hatását. Erről máshol szólunk bővebben. Erdélyi János felhívására az 1840-es években Tóth János piarista tanár 104 dalt küldött a Népdalok és Mondák című gyűjtemény számára. Az ugyancsak piarista Csaplár Benedek tanítványai körében néprajzi gyűjtőközösséget szervezett. Anyagában kottával lejegyzett gyermekjáték is szerepel az 1870-es évekből.

1 Tanítványai közé tartozott Szőnyi Károly, aki levelében (1860) a „Kis kacsa fürdik" kezdetű gyermekjáték leírása után a következőket jegyzi meg: „Ha Tanár úrnak nem teszek alkalmatlanságot, e játék dallamát is leírandom, amely oly együgyű, hogy bármely gyermek is megtanulja, de annál inkább egyezik a versszakok rithmusával."

2 Bár magát a kottát nem találtuk meg, elképzelhető, hogy Csaplár Benedek hagyatékában még további kottás följegyzések lappangnak. Kálmány Lajos az 1870-es években kezdte el munkáját. Főként a Bánátba települt szegedi rajok népköltészetével foglalkozott. Sajnos, sem ő, sem előtte Tóth János nem készített kottákat. Mégis ezek a szövegek jelentős segítséget adtak később a népzenekutatóknak, régi dallamtípusok földerítéséhez.

3 Az első, kottával följegyzett dallamot, nevezetesen egy pönkösdölőt, Kovács János közölte.

4 Könyve elavult, de egyes zenei megfigyelései jól használhatók. Szól a szegedi népi hangszerekről is. A dallamot és szöveget egyaránt figyelemre méltató országos gyűjtés megindítója Vikár Béla, Kodály Zoltán és Bartók Béla. Ha rövid időre is, mindhárman megfordultak Szegeden illetőleg Szeged környékén. Kodály még zoborvidéki útja, vagyis a rendszeres, tudományos gyűjtőmunkája előtti időben Szeged vidékén találkozott élő előadásban a magyar parasztnótával. Életrajzírója, Eősze László szerint

5 Bauer Herbertéknél, a későbbi Balázs Bélánál töltött egy hetet. Herbert húga, Hilda, valamint vidám társaság vette körül, hogy 1 Megjelent MNT. 1.425. 2 MTA Kézirattár. írod. 4. r. 369. III. 98. A gyermekjáték szövegét ld. A dallamok jegyzeteiben : II. ütempáros dalok. 3 Paksa K, Kálmány Lajos nyomán a Bánátban. A Hungarológiai Intézet Tudományos Közleményei. 2. 1970. 93-107. Az 1968-ból származó gyűjtés helyszíni lejegyzésének másolata a zentai múzeumban, a magnetofonfelvételek és feljegyzések az MTA Zenetudományi Intézetének Népzenei Főosztályán vannak. Felhasználja őket Katona I.—Tóth F., Kálmány Lajos nyomában. Az északbánáti népballadák élete. Újvidék, 1975. Vö. még egy-két kevésbé szabatos megállapítással Székely M., A Kálmány Lajos nyomán gyűjtött északbánáti balladák dallamvilága. Hungarológiai Intézet Közleményei 23-24. 1975. 51-77. 4 Kovács J. 298. 5 Eősze L., Kodály Zoltán élete és munkássága. Budapest, 1956. 23. Ezt a Mester is megerősítette 1963-ban, Bálint Sándor személyes kérdésére. 575