Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/79-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Harmadik rész. (Szeged, 1980)

kipihenje a szakvizsga fáradalmait. Erőt gyűjtött a további munkához, sokat barangolt a Tisza partján. Bejárta Szeged külvárosait, továbbá Tápét, Szőreget, Deszket. Béresektől, halászoktól jegyzett le dallamokat. Kodály 1905 nyarán Szegedre jött hozzájuk. „A környéken — emlékezik vissza Balázs Hilda — népdalokat akart gyűjteni. Nagyon jó barátok lettünk mi is. Reggelenként Herberttel (Balázs Bélával) kimentünk a Tisza mentén lévő helyekre, falvakba: Tápé, Deszk (szerb falu volt), Algyő, Szőreg, Kamarás és még más Szegedhez közeleső falvakba... Kodály mindig hozott zsákmányt... Nyomban kezdte földolgozni az anyagot..." Nagy Magda : Balázs Béla világa, Budapest, 1973, 85. Kodály gyűjtésének ismert eredménye Bartók (A magyar népdal) szerint 2 dallam. Még 1905-ben, Vikár Béla is járt a tájon: Szőregen és Deszken.

6 Bartók, a közeli Nagyszentmiklós fia, rokoni és baráti körben sűrűn megfordult Szegeden. Gyakran tartózkodott a közeli, Horgoshoz tartozó Kamarás nyaralóhelyen Baranyai Gyula polgári iskolai igazgató és Zoltán fia, a későbbi kiváló kultúrdiplomata, továbbá Nyilasy Sándor szegedi festőművész társaságában.

7 Első szegedi gyűjtőútját édesanyja készítette elő Baranyainéhoz írott levelében.

8 De Szegedre vonzotta a Fából faragott királyfié?, a Kékszakállú herceg vára későbbi szövegírójának, Balázs Bélának szíves meghívása is.

9 Egy újsághír

10 szerint: „Érdekes vendége van tegnap óta Szegednek, Bartók Béla, a jeles ifjú magyar zeneszerző és zongoraművész személyében... Egész Magyarországot bejárva kutat oly magyar nóták után, amelyek nyomtatásban eddig nem jelentek meg és tősgyökeres magyar jellegűek. Bartók Palicsról (helyesebben talán Kamarásról jött Szegedre) és kutatásait Bauer tanárjelölt társaságában Alsóvároson kezdte meg. Egy érdekes Rózsa Sándor-balladát már talált is... Holnap Horgoson folytatja tanulmányútját.

11 Bálint Sándor a húszas évek második felében alsóvárosi dallamokat jegyzett le, amelyek könyvalakban is megjelentek. Kéziratát Bartók Bélának és Szabolcsi Bencének is bemutatta.

12 Lajtha László 1930 tavaszán Dorozsmára ment gyűjteni, de jó adatközlők hiányában igen sovány eredménnyel távozott. Bálint Sándor segítségével azonban Alsóvároson több fonográffelvételt készített. E korai időszakból ez az első hangzó anyagunk. Szegeden még tovább is szeretett volna gyűjteni, erre azonban nem került sor.

13 Péczely Attila több éven át volt a szegedi múzeum tudományos kutatója, a 30-as évek elején kezdi meg széleskörű Szeged vidéki gyűjtését. Járt Algyőn, Deszken, Földeákon, Sándorfalván, Szatymazon, Tápén.

14 Később egyre többen kapcsolódnak a gyűjtésbe. Bár érdeklődésük, illetőleg fölkészültségük különböző, mégis hasznos munkát végeztek. 6 Szeged ősrégi dalai. Vikár Béla kutatása. Szeged és Vidéke 1905, 244. sz. Fonográffal gyűjtött. A Néprajzi Múzeumban őrzött dallamait Bartók Béla jegyezte le. 7 Bálint Sándornak a Baranyai család révén szerzett értesülése. 8 Bartók édesanyja az előző években pedagógusként működött együtt Baranyaiékkal Nagyszöllősön. Innen a kapcsolat. 9 Balázs húga, Bauer Hedvig erről jó félévszázad múlva így ír: „Pontosan emlékszem, hogy fivérem... levelet írt édesanyámnak, hogy hangoltassa fel a zongorát, mert Bartók Bélával jön. Bartók nálunk szállott meg a Dugonics tér 2. sz. házban, és mintegy tíz napig volt nálunk. Onnan jártak Balázs Bélával a Szeged környéki falukat." 10 SzH. 1906. aug. 28. 11 Mindezekről részletesen Kollár Pálné, Bartók és Szeged. Délm. 1955. nov. 3. Péter L., A magyar népzenegyűjtés bölcsője: Szeged. Bartók és Kodály első népdalgyűjtő útja. Délm. 1961. jan. 15. Uő.: Bartók és Szeged. Tiszatáj 1965. nov. Vö. még Nagy Magda, 91. — Bartók 49 dalt gyűjtött Szegeden. 12 Szeged népe. Új gyűjtés. Szeged, 1933. 13 Gyűjtését a Néprajzi Múzeum Népzenei Archívuma őrzi. A gyűjtés Bálint Sándor édesanyjánál történt, jelen volt Móra Ferenc is. 14 Anyaga a Móra Ferenc Múzeumban. Népszerű válogatás Péczely A., Rózsa. 94 népdal. Budapest, 1953. 576