Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/79-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Harmadik rész. (Szeged, 1980)

vőlegény és menyasszony végezte. Klárafalván esküvő előtt a felöltözött menyasszony az elébe kötött kötőből szokta végigkínálni a vendégeket. Lakodalomban elmaradhatatlan a magyaróskalács, másként vőfélykalács, Alsó­tanyán pöcsét, Sövényházán, Tömörkényben élő ritkább nevén szerelömkalács: a tetején szintén a tésztájából formázott galambok. Apácán kúcsoskalács, Pusztaföld­váron egyszerűen kúcs: tetején mogyoróalakú tésztagömbökkel tűzdelik tele. Cél­zata már elhomályosult, de a forma szívósan él: a házasság termékenységére akar utalni. Ez kerül a nászmenetet a templomba vezető vőfély üvegének nyakára, kula­csára. Sövényházán, Tömörkényben az esküvőről kijövet, ott a templomajtóban az újpár töri és osztja szét a násznép között. Máshol a vőfély kötelessége, hogy az es­küvő után minél többen egyenek belőle. Jellemző, de egyébként érthető helyi fejle­mény, hogy Tápén viszont a vőfélynek a kalácsot is, bort is kezdetlenül kell hazavinnie az esküvőről, és a násznagy elé tenni. Ez a kalácsot fölszeli, és a borral együtt minél több vendéget kínál meg vele. A pap és harangozó külön is kap több helyen, így Pusztaföldváron a. templomi szolgálatért egy-egy üveg kaláccsal koszorúzott bort. Ennek az ajándéknak korozsma a sándorfalvi, sövényházi, csanyteleki neve. Aligha tévedünk, amikor hangsúlyozzuk, hogy a szegedi mogyoróskalács, vőfély­kalács a Székelyföldön és más vidékeken szentjános, a nyugati palócoknál örömmor­vány néven emlegetett, középkori eredetű szentelt kaláccsal azonos, és eredetileg esküvői szentelmény, eulógia volt. Hajdanában még az oltár előtt elsőnek a vőlegény és menyasszony evett belőle, majd a násznép is követte. A kalács és bor gazdag sza­jáni hagyományvilágára még nemsokára külön is visszatérünk. A menyasszony ágya A menyasszony ágya, olykor menyasszonyágy eredetileg a menyasszony kelen­gyéje, ágyneműje, átvett polgári nevein staférung, kelengye, amelyet a lakodalom előtti napon, de sohasem kedden és pénteken fölvirágozott paarsztkocsikon vittek el új otthonába, a vőlegényes házhoz. Ez az ágyvitel, Tordán ágyhordás. Az édesanya már korán megkezdte serdülő lánya számára az ágynemű gyűj­tését: tollat fosztott, vásznat szőtt vagy vásárolt. Gondoskodott a ruhatárától is. Régebben a virággal díszített menyasszonyláda volt a kelengye megőrző helye. Az ágyvitelnek ma már természetesen nincs meg a hajdani jelentősége, de falun, tanyán még ragaszkodnak hozzá. A század első évtizedeiben Alsóvároson is járta, magunk is résztvettünk rajta. A lakodalom előtt való este, harangszó után kocsikon mentek az ágyért. Volt nagy dalolás. Megkerülték a házat, majd be akartak hajtani, a kaput azonban zárva találták. A másodszori kísérletnél hasonlóképpen. Csak a harmadszorra való megkerülés után eresztették be őket. A vőfély beköszöntötte vele jött sere­gét: a vőlegényt, néhány pergőnyelvű menyecskét és csintalan legényt, majd kikérte az ágyat. Leül­tették és kaláccsal, borral vendégelték meg őket. Annyi tréfát, pajkos célzást még a lakodalomban sem engedtek meg maguknak, mint most. Amit csak megfoghattak, ellopták az új pár számára. Majd kezdetét vette szójátékok fűszerével ízesítve az ágyért való alkudozás. A végén megegyeztek egy zacskó aranyban, ami a valóságban vadonatúj rézkrajcárosokat jelentett. A dunnát, párnát a vőlegény kötöt­te bele a lepedőbe. A kocsin is rajta ült. Más úton tértek haza. Régebben — mint Kovács János is megerősíti — a meginduló kocsi kerekéhez cserépfazekakat vagdostak, lövöldöztek, hogy a boszor­kányokat elriasszák és így rontó szándékukat megakadályozzák. Hazaérkezve a vőfély megkönnyeb­bülten jelenthette, hogy az első leckét, próbát szerencsésen kiállották. Sövényházán a vőlegény néhány koszorúslegény és menyecske társaságában szokott az ágyért menni. Itt is minden foghatót elcsennek. A házbeliek a kocsiba fogott lovak elé vályogot, fatuskót vetnek, az istrángot végetlen csomóra kötik, a kerékszöget kiszedik. Itt is más úton térnek haza. Az ágyhozókat a vőlegényes háznál pacalból és marhavérből, tehát a már levágott lakodalmi marha ve­szendőbb részeiből főzött különleges paprikás várta. 96

Next

/
Oldalképek
Tartalom