Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/79-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Harmadik rész. (Szeged, 1980)

A legkorábban följegyzett anekdotikus Mátyás-mondáink közé tartozik az a palástjáról szóló szegedi történet, 11 amelyet nyilván az eleven néphagyomány nyomán Heltai Gáspár örökített meg. Arról van benne szó, hogyan ajándékozza meg a szege­di országgyűlés idején (1465) királyi palástjával a palánki Dömötör-templomot: ím az gyűlés pünkest mást napján vala, Szent Demeter templomában benn vala, Ájtatos nagy misét meghallgata, Nagyuraknak sokasága udvart álla. Mise után uraknak király monda : Szent Demeternek vagyon hitvány ruha, Emlékezetre neki offerálok, Az érdemes szentnek jobb köntöst adok. Mindjárt szép felső ruháját levoná, Ajtatosságból azt oda adá, Hogy misemondó ruha szép belőle, Mely hatvanezer forintot megérne. Ez lenne mindéltig Szent Demeterben, Az isteni szolgálatban Szegeden. A palást, egyébként a firenzei takácsművészet alkotása, nyilván még a hódoltság elején került a barátok birtokába. Máig Alsóvároson őrzik. A helytörténeti kutatásnak eddig még nem sikerült igazolnia azt a már XVII. században felbuk­kanó szegedi mondai hagyományt, hogy az alsóvárosi templom építése is Mátyás király nevéhez fű­ződik. Ennek a szívós szegedi hiedelemnek kései gyümölcse, hogy a környező tér az árvíz óta Mátyás király nevét viseli. A hagyomány elevenségét még az is erősíti, hogy a bautzeni Mátyás-emlék máso­atát a templom oldalfalára helyezték (1930). Miután Mátyás-mondáinknak még nincs monografikus teljességű földolgozása, nehéz megmondanunk, hogy a szegedi tájon ismert, illetőleg gyűjtött mondákból mi tekinthető helyi fejleménynek, esetleg megőrzött régiségnek. Mindenesetre emeljük ki a cinkotai kántor Borbály Mihály ajkáról 12 származó változatát: Vót ëgy gazdacigány, azt írta a háza végire : nincs sömmire sömmi gondom. Mátyás királ mög­látta, hogy mi van a cigány házára kiírva. Elővette a cigányt : hogy mertél ilyent kiírni ilyen szűk esz­tendőben? Ha nincs gondod, majd adok én — gondolta magában. Akkor adta föl: No cigány, ha ki nem tanálod, még én visszagyüvök, hogy hun a világ közepe, akkor vége az életödnek ! Mög hogy én mit gondolok? Hogy én mijön állok? A cigány nagy gondságba esött. Se inni, se önni nem tudott a nagy gondtul. Möglátta a cigány béröse, kérdözi: uram mit búsulsz të? Úgyse segítsz të azon ! Dehogy nem segítek ín ! No, ha segítesz të a bajon, neked adom a lányomat felesígül, mög ha möghalok, neked adom az egísz vagyonomat ! Visszaérközött Mátyás királ, akkor a cigánybérös kilépött a cigány elébe. Akkor kérdözi a ci­gánytul Mátyás királ: nohát cigány, hun a világ közepe? Mögverte a cigány a lábával a fődet, aszon­gya : itt van uram, itt. Hát a másikat, hogy mit gondolok én? Azst gondolja király ífilsíge, hogy a gazs­11 Anekdotikus mondák. Modern elméleti alapvetés Kardos T., A trufa. Filológiai Közlöny 1955. 134-137. Heltai Gáspár története Reizner I, 76. Megtréfálja az előtte hajlongó, ajándékra váró vásári komédiást, számító csizmadiát. Hagyományok 1,145. 12 Borbély Mihály ajkáról: Mátyás és a tapasztalatlan fiatal bíró. A cigánybéres. Megvigasztalja az öregeket és elszomorítja a fiatalokat. Vöröshagymán kapáltat az urakkal. Hagyományok II, 131. Egyéb közlések: A kakas és Mátyás király. Itt a történet Mátyás alakjához való kapcsolása nyil­ván egészen új fejlemény. A király és Kampó. MNGy. XIII. 484,479. Kálmány kéziratos hagyatékából : Mátyás király hazajárt (Tömörkény). Mátyás király és a szám­adó bojtár (Magyarszentmárton). A kapzsi pap és Mátyás király. A francia és Mátyás király várna­gya (Szeged). Hogyan ajándékozott Mátyás király (Kiszombor). Mátyás király és a síkárfüves (Szá­ján). Mátyás király dologra taníttatja saját testvérét (Verbica). Mátyás király meg a gyomorbajos. Penavin O., Mátyás-mondák a Vajdaságból. NK. 1959,107-115. Az 1., 2., 6. és 7. monda Csóká­ról való följegyzés. A falu magyar népe többségében szegedi ivadék. Kovács Ágnesnek a közléshez fűzött megjegyzései joggal mutatnak rá magyar Mátyás-hagyományaink gyűjtésének nagy hiányaira és mulasztásaira. 32 Évkönyv 497

Next

/
Oldalképek
Tartalom