Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/79-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Harmadik rész. (Szeged, 1980)
Bizonyos, hogy a XIX. században már elevenen él az a helyi Attila-monda, hogy királyi sátra a mai Széchenyi tér 13. számú későbarokk ház helyén állott, s a ház erkélyén látható, páncélos vitézt ábrázoló vasdombormű voltaképpen Attila király képmása. A hagyományt Tömörkény szövegezésében közöljük : A szegedi piacon állt valami száz év előtt egy fogadó s bormérés. Ez nem kisebb emberhez, mint Attilához, a hunok királyához volt címezve, két t-vel és egy 1-lel, bár Attila nevét soha még magyar ember nem mondta Attilának. A fogadó helyén állott valaha, régen, egykoron, hajdanán Attila sátora. Vagyishogy innen kormányozta a kerek világot. Igazán érdekes, hogy micsoda naivitásokból származnak az ilyen mondák, amik később hitté válnak, s az Attila dicsőségén föllelkesült régi magyarok sokszor elidőztek azon a helyen, ahol egykor az Isten Ostorának fejedelmi sátora állott. A hiedelem bizonyságát az adta, hogy amikor a fogadót építették, a földben találtak egy jókora vastáblát, rajta sisakos férfifejjel. Hát lehetett ez más, mint Attila? Nem lehet más, s a vastábla mint címer ékeskedett a fogadón. A múlt század első felében lebontották a földszintes épületet, de Attila képe oly tiszteletben részesült akkor is, hogy az újon épült emeletes háznak az erkélyébe beleépítették. Most is ott van, s a népek tisztelettel tekintenek föl rá. 2 Tápaiak szerint királyi sátra a közeli Öthalmon állott. A gyálai néphagyomány így ismeri Attila kardjának történetét: Mikor Atillának a kardja leesött az égbül, bódéjával, azaz markolatával esött lefelé. Annyira lemönt, hogy nem láthatta mög sënki se. A király gulyásának hároméves jószága, vemhös jószága sántított. Nézi, hát látja, hogy folyik a vére. Vérös a kard is. A botjával kiásta, Atillának átaladta. Evvel vót Atillának olyan ereje, hogy az egész világon körösztülmönt. Az Úristen avval ajándékozta mög. A kardot vele eggyütt eltemették. Ma is keresik, de nem tanálhatik mög. 3 Szintén Kálmány jegyezte föl azt a hiedelmet, hogy Attila fán termett, mint a gomba. Sajátos tápai hagyomány szerint Attila király zömök, fekete, bikaszömü ember volt. Mindazok, akik rá emlékeztetnek, az ő ivadékai, leszármazottjai. ÁRPÁD. AZ Árpád fejedelemhez fűződő mondák általában népiskolai, irodalmi eredetűnek tetszenek, tehát úgy folklorizálódtak. Szegedi vonatkozásban mégis hangsúlyoznunk kell, hogy az Anonymus nyomán kibontakozott honfoglaló hagyomány szerint az első országgyűlés színhelye a közeli Szer. A nagy esemény emlékezetét a középkor folyamán az Árpád-család patrónájának, Szűz Máriának szentelt szeri bencés apátság is ápolhatta. A legújabb kutatások ugyan kétségbevonják a szeri országgyűlésről szóló hagyomány hitelességét, ez azonban a monda gyanútlan világát természetesen aligha fogja befolyásolni. A szeri puszta birtoka és használata a hódoltság korától egészen a múlt század végéig megoszlott Szeged és Kecskemét között. Ebből a körülményből azután a millenium idején versengés támadt, melyik várost illesse az emlékmű állításának nemes kötelessége. Az országgyűlés történetírói szakvélemények alapján a Szeged vonzási körébe tartozó Alsópusztaszer (Sövényháza) mai nevén Ópusztaszer mellett döntött, azonban Kecskemét városa sem hagyta magát: a maga területén, Felsőpusztaszeren külön emeltetett az ezredös esztendő emlékére turulmadaras obeliszket. A század elején Szegeden Pusztaszeri Árpád Egyesület néven polgári jellegű társadalmi mozgalom alakult, amelynek célja Árpád és a millenium kultusza, továbbá 2 Az Attila képmásának vélt vas domborműről először 100 ( — Szabó Mihály), Az Attila kocs. ma. Népregei adatok Szeged történetéből. SzH 1860, 65-67. sz; Kovács J., Szegedi emlékek 16-19 Hajnali sötétben 411 ; Szabó Zs., Attila szegedi lakhelyét jelzi a Széchenyi-téren egy vastábla a kapu fölött. Szegedi Új Nemzedék 1940,67. sz. 8 Az Isten kardjáról Kálmány III. 303. Egy kiszombori változat Hagyományok II, 163. Mesemotívumként a gomba-hiedelemről EA. 2809. Dócban úgy tartják, hogy az egyik útszéli kereszt alatt van Attila sírja. SzegSz. II, 486. Szentferenc címszó. — Mesemotívumként Tombácz János egyik meséjébe (Genovéva) is belekerült. 492