Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/79-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Harmadik rész. (Szeged, 1980)

A szerb, délszláv jövevényszavak már a hódoltság idején meghonosodhattak, de a XVIII. század folyamán a palánki szerb polgárság, kereskedővilág, bunyevác bevándorló nép is átadhatta őket. Ilyenek a teljesség igénye nélkül : abronyica 'vízhordó rúd' ; búger 'régi négykrajcáros pénzdarab' ; cerkó 'pravoszláv templom' ; cicvara 'tejfölből, tojásból készült omlettszerű étel' ; esettük 'bácskai disznófajta' ; (új) dángubáz 'kényszerű tétlenségben tölti az időt' (hajós, fuvaros) ; dëbëlla 'lomha, nagytestű fiatal fehérnép' ; dergovác 'vásári vagy házaló kereskedő, kupec' ; domentát 'állvány a bőgőshajón' ; doszta 'elég'; garaboly 'egyfülű kézikosár'; góhér 'szőlőfajta'; kázsél 1. 'szerbül beszél,' 2. sebesen, hadarva beszél' ; kukora (bárány) 'Digitalia sanguinalis' ; ludáj 'főzeléknek való tök' ; matak 'a halászok farhámjának egyik része' ; móva 'kalákában végzett munka' ; paprika, poszmat 'trágya' ; poszora 'hagymamártás';próbaszetyu 'próbaszerencse'; sëtyëra 'szerető' (gúnyos); sumár 'fiatal parti erdő'; szëvëjëdna 'mindegy'; szurutyka 'savótól még el nem választott aludttej'; tányérica 'napraforgó'; teráj'rajta, gyerünk', terájgat 'irányít, helyes útra térít'; uszkucsil'eltűnik, megszökik'; uzmi 'borravaló', vecsár 'zajos házimulatság', vótka 'pálinkafőzésnél az első lepárlás eredménye'. Kihalt szavak: csobán, bács. Igen jelentős természetesen a szerb nyelvi hatás azokban a sokszor sziget fekvésű vajdasági falukban, amelyek etnikailag a szegedi tájhoz tartoznak. Ennek rendszeres vizsgálata sürgős feladat volna. A német jövevényszavak a XVIII. századtól kezdve találnak helyet népünk szókincsében, amikor megnyílik az út a nyugati, elsősorban az osztrák-bécsi művelődési hatások, iparos vándorlások előtt is. Ezek a mindennapi élet, háztartás, ételkultúra, ruházat, lakásberendezés, ipari élet polgáriasultabb vonásain tükröződnek vissza. Forrásuk, közvetítésük igen változatos. Résztvesz benne a céhélet, az elmagyarosodó palánki polgárság, katonáskodás, üzleti nyelvével a kezdetben németül beszélő zsidó kereskedővilág, végül pedig a modern kispolgárság és alvilág osztálynyelve. A német jövevények között latin, francia eredetű szavak is bőven akadnak. A céhélet szavai között minden szakmának természetesen megvan a maga szókincse, amelyet nemcsak idegen iparosok, hanem vándorló magyar mesterlegények is meghonosíthattak. Hosszadalmasságuk miatt bemutatásukra itt nem kerül sor, hiszen a mesterségek részletes jellemzésénél úgyis találkozunk velük. Hasonlóképpen a katonai, konyhai és kártya műszavakat is a maguk helyén külön ismertetjük, minthogy ezek is inkább a szakmai nyelvhez tartoznak. Itt csak néhány általánosan jellemzőt mutatunk be. Olyant, amelyik a szegedi köznyelvben is járja, esetleg csak járta. Közszavak a polgári, mindennapi életből : ajriktum 'polgári lakásberendezés', atrec 'cím' ; ekcájg 'polgári evőeszköz' ; farba 'nem nyerő szín a kártyában' ; flanc 'oktalan fényűzés, főleg ruházkodásban' ;frajla 'urasági szobalány, fölfelé züllő fehérnép' ; gájsicc 'utcai perecárus' ; gálánt 'divatosan öltözött' ; gránic 'országhatár' ; hausznek 'háziszolga, léhűtő cseléd' ; matralistabót 'fűszernagykereskedés' ; placc 'üres térség' ; pramonát 'alsóvárosi templomkert' ; purger 'német polgár' ; rajcsúr 1. 'katonai lovaglóiskola', 2. 'tánciskola' ; raszt 'pihenő (menet, munka közben)' ; süt 'cégtábla' ; stand 'napszámosok, fuvarosok várakozó helye'; szatler 'kocsifényező'; tajcsol, 1. 'német módon táncol', 2. 'egy helyben toporog'. A közlekedés világából : dëlëzsanc; parti 'vasúti pályamunka' ; pasasér 'személyszállító gőzhajó' ; randzsér 'rendezőpályaudvar'; rospont 'forspont'; si fontház 'hajózási hivatal'. Az üzleti élet köréből : abalda 'dohánybeváltó' ; akcis 'szeszadó' ; avizál 'értesít' ; azlag 'kirakat'; bangorót 'tönkrement ember'; cendzár 'ügynök'; deferenc 'különbség'; fináncia 'pénzügyigazgatóság' ; firma 'cég'; interes 'kamat'; kalició 'óvadék'; kapitárospéz 'tőkepénz'; kontó 'hitel'; к rak к 'csőd' ; kuncsaft 'vevő' ; licita 'árverés' ; profit 'haszon' ; rezsi 'üzemköltség'. A felsővárosi cigányok nyelvéből is átkerült néhány szó a szegedi külváros, alvilág szókincsébe : lácsó 'gavallérosan költekező ember'; dëvla 'Isten'; dadë 'öreg'; kár 'membrum virile'; kula 'exerementum' ; roma 'cigány'. Orosz jövevények : dokument 'igazolvány'; davaj 'előre, rajta'; karasó 'helyes'; kulák. 428