Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/79-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Harmadik rész. (Szeged, 1980)
Kisteleken a legelső látogató az újszülött fiúgyermeknek pénzt, a kislánynak pedig tojást ajándékoz. Amikor a gyerek éjszaka felsivalkodik, akkor a Rosszak ijesztgetik. Ilyenkor az ószentivániak odavitték a pitarajtóhoz, ahol a feje fölé vasszöget vertek, hogy ki se lássék. Az állandó sírdogáló, nyugtalankodó gyereket más vélemény szerint szemmel verték meg. A szömverés legáltalánosabb orvossága a mosdatás, vagyis a rátapadt rontásnak, igézésnek lemosása a gyerek szeméről, arcáról. Ellene kilenc kanál vizet kell mérni egy edénybe. Ezzel megmossák az asztal és ajtó négy sarkát, de tesznek belőle a gyerek szájába is. Utána ismét megmérik, és ha kilenc kanálba nem fér a víz bele, akkor a gyereket biztosan megverték szemmel. Ezt leimádkozzák. Vannak, akik a vizet a művelet után a katlanba öntik. Egy régen elhalt tápai javasasszony megnyalta a gyerek szemhéját, majd kiköpte. Mégegyszer megnyalta, újra köpött. Mint mondogatta: a gyerököt mögverték szömmel, sós a szöme. Jegykendőt köttetett rá és csak most imádkozott rá 46 . A szintén tápai Palika Örzse (fi966) ki szokott három kanál vizet mérni egy bögrébe. Ez után keresztet vetett magára, majd a bögrére e szavakkal : embör verte: kalap alá, asszony verte: konty alá, lány verte:párta alá. Ezután az ajtó, asztal, bölcső négy sarkát a vízből keresztben megkente, közben egy Miatyánkot, Üdvözlégyet mondott el a gyerek védőszentjének tiszteletére. Most következett azután a ráimádkozás : Ó kisded Jézusom, midőn të kisgyerök vótál, Szűzanyád a templomba ëvitt, Ott három zsidólány möglátott. Az ëggyik aszonta: ez a kisgyerök olyan, mint afényös nap. A másik aszonta: ez a kisgyermök olyan, mint afényös csillag. A harmadik aszonta: ez a kisgyermök olyan, mint a szép, szolid hódvilág. Ezön igék, szavak a të szépségednek mögártottak. Szűz Anyád füveket szödött, abba mögfürösztgetött. Annak levit elöntötte márványkűre, onnan elfolyt a fekete fődre. Úgy múljék el ebbe a kis Pistika gyermökbe szúrás, nyilalás, szömverés, bár akármilyen betegség lögyön benne: az Atya, Fiú, Szentlélek Istennek nevibe mondom, múljék el benne. Mönj el, Jeruzsálem kapuba, ahun Jézust mögláncolták. Azt a vasláncot Jeruzsálem kapuba leásták. Úgy múljon ebbe a kis gyermökbe mindön fájdalom, az Atya, Fiú, Szentlélek Istennek nevibe. Ezt háromszor kell elmondani, azután egy Miatyánkot, egy Üdvözlégyet végezni, majd keresztet vetni : fölajánlom ezt a kis imádságomat, édös kisded Jézusom, a të gyermökségödé, gyermökségödbe való titkaidé, örömeid és fájdalmaidé, Boldogságos Szűz Máriának érdemié, szűzi anyaságáé, szűz tejié, az én bűnöm bocsánatáé, leiköm üdvösségié, ezön beteg kisgyermöknek gyógyulásáé. Uram hallgasd meg könyörgésömet ! Idézzük még Kálmány szajáni gyűjtéséből az imádság régebbi változatát: elindult a Boldogságos Szűzanyánk, Máriánk a reluzsálemi szentséges szentmisére, vitte a szép Jézust a karján. Előtanálta három zsidó lány. Aszongya a zsidólány: de szép a szép Jézus, mint a szépfényös nap! Aszongya a másik: de szép a szép Jézus, mint a szépfényös hódvilág! Aszongya a harmadik: de szép a szép Jézus, mint a szépfényös csillag! Végre hallgatta a Boldogságos Szűzanyánk a reluzsálemi szentmisét. Szörnyen mögbágyódott a karján a szép Jézus. Evitte haza, mögfürösztötte a Jordán vizibe, ráöntötte a piros márványkűre. Tënékôd is János úgy ne ártson a szömverés, mint a Jézus fürdője mög nem állott a piros márvány küvön! Az imádságos asszony végül jobbkezének nevetlen ujjával keresztet vetett a kicsi fejére. A szemmel megvert tápai gyerekre édesanyja hirtelenében jegykendőt terített, amely minden karácsonyeste odakerült az asztalra és így kettős foganatosságot is tulajdonítottak neki. Más betegségében is beletakargatta, dunnája csúcsára kötötte. Ha sírt, nyugtalankodott, akkor olykor a mennyasszonyi fátyolát borította rá. Kisteleki asszonyok úrnapi fű és karácsonyi morzsa főzetét öntötték annak a gyereknek fürösztővizébe, akit szemmel vertek meg. Kimosták benne az ingecskéjét is. Egy balotaszállási asszony szemverés ellen úgy védelmezte meg magzatát, hogy ingét fonákul adta rá. Színes gyöngyöt is rakott rá, hogy „azt nézzék, né a gyerököt." Gyereken támadt kelés, daganat elmulasztása Tápén a színcsorgásban, tehát azon a földrészen történt, ahová a csatornázatlan tetőről a víz lecsurog, az imádságos asz4S Kálmány II, 112. 39
