Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/79-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Harmadik rész. (Szeged, 1980)
Az a hiedelem, hogy a tisztalelkűek pünkösd éjszakán meglátják a Szentlelket a Szentkút vizében. VODICA. Az újabban Máriakönnye néven emlegetett, Baja melletti Vodica kegyhelyre elsősorban Alsótanya Bácskával szomszédos népe szórványosan zarándokolt el kocsin, a pünkösdi ünnepekre. Sajnos, olyan jellegzetesebb hagyományt, hiedelmet, szokást nem ismerünk, amely a mi népünk körében született volna és élne a vodicai kultuszról. HAJÓS. Egy kisebb tájnak: Kalocsa, Kiskőrös, Halas vidékének katolikus magyarjai, bunyevácai, szlovákjai, közöttük Tázlár, Harkakötöny, Csólyospálos, Kéleshalom 166 szegedi sarjadékai is Nepomuki Szent János ünnepére Hajós faluba szoktak zarándokolni. A templom Máriát ábrázoló kegy szobrát még az első német telepesek hozták ide. TOPOLYA. A temesközi katolikus népnek: németeknek, de főleg a mi szegedi véreinknek Szeged és Radna mellett a múlt század derekán fölbukkanó kegyhelye Töröktopolya, röviden Topolya Nagykikinda közelében. A kultusznak nincs nagy földrajzi kiterjedése, de a környék jámborabb népe máig számontartja. A földhözragadt magyar és német zsellérekből települt, uradalmi dohánykertész falu 1850 táján iskolát épített, amely egyúttal imaházul is szolgált. Ebben néhány iskolás gyermek 1854 decemberében több alkalommal Máriát vélte megjelenni. 167 Tanítójuk, Lengyel Antal is megerősítette látomásukat. A jelenések a vallomások szerint 1855-ben többször megismétlődnek. A sok közül itt csak egyet idézünk. Horváth József törökbecsei szabómester „hit alatt" ezt mondotta : láttam a Boldogságosi Szűz Máriát féltestnyi nagyságban, fején koronával és ennek hegyén egy kereszttel. Mintegy három ujjnyira Mária mellett tündöklött egy kehely, és benne a szent ostya felkerekségben. A kereszt mellett egy virágszál volt, de minő, azt nem tudom megmondani." Az eseménynek természetesen híre futamodott. A hirtelen összefutott népsokaság száma a följegyzések szerint elérte a tízezret. Csodás gyógyulásokat is emlegettek. A máig virágzó kultusz tudomásunk szerint nem jutott el a hivatalos egyházi elismerésig. Egy Szegeden megjelent ponyvafüzet 168 így énekel a topolyai Szűz Máriához: íme hozzád jöttünk Istennek anyja! Tégedet köszöntünk Topolya csillaga ! Óh Istennek szent Szülője! Légy lelkünk mennybevivője. Topolya fényes csillaga árváknak vagy édes anyja. 166 Kéleshalom kis részben szegedi eredetű búcsúsait századunk derekán sok éven át a szegedi származású, magát a boszorkányként elégetett Rúzsa Dániel főbíró sarjadékának valló Rúzsa Balázs (1940—-1974) énekesember vezette. Unokája, az etnográfus Bárth János személyes élmények alapján értékes dolgozatában örökítette meg búcsújárásukat. 167 A jelenés leírása Berecz Imre, A topolyai lelkészség és búcsújárásának története. 1854. Bölcs papi ember írta, a művecskét elkobozták a hatóságok. Könyvritkaság, nem kerülhetett a kezünkbe. Részletesen idéz belőle Balogh, Augustus Florianus, Beatissima Virgo Maria. Agriae 1872, 580. 168 Legújabb Ájtatos Énekek a mostani kinyilatkoztatott Topolyai Szűz Mária tiszteletére. Nyomtatott Ungar Ferenc költségén. Szeged 1855. Grünn János. Német nyelven, a jelenés verses földolgozásával: Wunderbare Sachen, weichein neuester Zeit in Topolya geschahen. Pesth 1856. Alois Bucsánszky. Mindezekről Berecz S., Banatska Topola kegykelyének története. Boldogságos Szűzanyánk jelenései, csodás gyógyulások. Stara Kanjiza 1934. Hitbuzgalmi érdekű, de némi forráskutatásra épülő munka. 26 Évkönyv 401
