Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/79-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Harmadik rész. (Szeged, 1980)

Messziről utaztunk ezen szent helyre, Sokan ide jöttünk tiszteletedre; Áldj meg minket óh Mária ! Űr Jézusnak szülő anyja! Topolya fényes csillaga árváknak vagy édes anyja. Nem sajnáltuk érted fáradságunkat, Örömmel áldozzuk utazásunkat; Óh csudálatos drága kép! A kit szemlél a búcsús nép. Topolyai szűz Mária, légy mindnyájunk gyámola. A füzetünkben közölt befejező imádság : Óh anyánk Boldogságos Szűz! ki mi érettünk bűnös fiaidért (leányidért) a mennyekből mintegy árnyék Topolya helységében kinyilatkoztál, térdet fejet hajtva imádunk fi), hogy bűnös gyermekeid vétkeit megbocsátva, holtunk után a Mennyekben véled együtt lehessünk, az Atyának, Fiúnak, és Szent-Lélek Istennek nevében. Amen. A szegedi nagytájnak két távolabbi helységében, a békési Újkígyós és a csanádi Tornya (Turnu) falukban a millenium táján két Mária-látást is rebesgettek. Elöljáróban utalunk arra, hogy a vidék ekkoriban agrárszocialista mozgalmaktól, aratósztrájkoktól volt hangos. A nép lázadás és belenyugvás végletei között keresett megoldást. ÚJKÍGYÓS. Egy „felvilágosításra" szánt ponyvafüzet elmondja,

169 hogy Tóth Erzsébet újkígyósi lány egy szombat este, vagyis Szűz Mária napján összeesett. Az orvos vérszegénységet és hisztériát állapított meg. Ezzel környezete nem elégedett meg, ráimádkoztak. Örzsike lázasan Máriát és Gábor arkangyalt emlegette. A körülállók azt hitték, hogy látja is őket. Felgyógyulása után a lány környezetének áldozata lett. Ő is hinni kezdte, hogy látomásai voltak. Feszületeket, olvasókat osztogatott, ő áldotta meg őket. Szentelt vízért is hozzája fordultak. Bűnbánatot hirdetett. Kijelentette, hogy egyik szombati napon Mária újra megjelenik. Nagy sokaság jött össze, de hiába. A füzet ezután kenetes, oktató hangon szól az álcsodák ellen. A látomást a környék idősebb népe máig emlegeti, de bővebbet már nem tud róla mondani. ToRNYÁnak nagyobb híre támadt. Emlékezetét több ponyvanyomtatvány,

170 egy üvegkép

171 és egy kőnyomat is őrzi.

172 Egy fölényeskedő újságcikk így számol be

173 róla: „Tornyán történt meg néhány nappal ezelőtt, hogy egy tíz éves libapásztor lány, Dusik Örzsike a mezőn egy fűzfa alatt elaludt s mikor fölébredt, azzal a hírrel rontott haza szüleihez, hogy álmában megjelent előtte Szűz Mária és csodálatosabbnál csodálatosabb dolgokat súgott a fülébe. Egyszerre híre járt a faluban, majd meg az egész vidéken a bámulatos esetnek s azóta búcsújáróhely lett ez a fűzfa, melynek árnyékában Örzsike égiekről álmodozott." 169 Az új-kígyósi csuda, vagy miképen jelent meg Szűz Mária Tóth Erzsikének. írta : Egy öreg lantos. Nyomtatott Lepage L. könyvnyomdájában B-Csabán. é. n. (1897). 170 Legújabb szent énekfüzet és egy történet a tornyai 8 éves kis lány előtt megjelent égi jelenetről. Összeszedte: Pethő Mihály. Ára 4 krajcár. É. n. Szeged. Traub. 171 A Néprajzi Múzeumban. 172 Gyűjteményünkben. Szövege: Boldogságos Szűz Mária megjelenése Tornyán 1896. évi június 19-én Dusik Örzsike előtt. Erscheinung der heiligen Jungfrau Maria in Tornya am 19. Juni. 1896 inaintea fetitiei pazitore de gasta Ersike Dusik. Czudar Mihály tulajdonjoga. Lengyel Lipót lithographia műintézete Arad. A fölírásból kitűnik, hogy Tornyának a magyarokon kívül német, sőt orthodox román búcsúsai is voltak. A képet — mint Pálinkáserdőnél mindjárt megtudjuk —- Tömörkény is látta. 173 Búcsújárás egy fűzfához. A nép babonája. SzN. 1896, 187. sz; Továbbá: A tornyai Szentszűz kápolnája. SzN. 1897, 31 sz. Említi Iratos, Mácsa, Szentmárton, Űjpanát, Glogovác (Öthalom), Újkígyós búcsúsait. A téli nagy hidegben sem maradnak el. 402