Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/79-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Harmadik rész. (Szeged, 1980)

S jöttem én is, e szomorú költő Bús magyarja, hű zarándoka, Mit adhatnék, csüggedt, árva költő : E dalt hozom, mint könnyét a felhő, Te feketén is vigaszt derengő Magyarok Asszonya! Mindjárt a bejárattól jobbra tisztelt, gyönyörű barokk keretbe foglalt kép a czçstochowai híres bizánci Mária-kép másolata, szabad átköltése, Morvay András szegedi festő alkotása (1740),

128 amely hangulatával még a török időket idézi. Nem csoda tehát, hogy a Csöpörke legendáját sokan — írók is — erre az oltárképre ruházzák. A Fekete Mária képe napjainkban is inkább magánájtatosságra hívogat. Tömörkény szerint az ő idejében az egész Városból idejártak a lányok vőlegényért könyörögni. Még századunk első évtizedeiben is a jámborabb hívek kéréseiket névtelenül írták föl melléje a falra: Ó Mária, könyörülj a szomorúságomon! Boldogságos Szűzanya, hagyasd abba az urammal az ivást! Máriácskám, ne feleljek ma az iskolában!

129 A templom előtt állott és tiszteletnek örvendett egy Szeplőtelen Fogantatás szoborcsoport is, amelyet — nyilván régebbinek helyén — a szegedi nép fogadalmából és Tóth József szenátor áldozatkészségéből 1752-ben emeltek. 1948-ban lelkipásztori nemtörődömségből ment tönkre. Fölírásának magyar fordítása: „Dicséret legyen az Atyaistennek, tisztelet a Szűzanyának, az Örök Bölcsesség leányának, a Szentlélek jegyesének és Magyarország oltalmazó Asszonyának. Június 21. Szűzanya, a szegedi nép állította Neked e köveket. Kér, hogy vedd jószíwel fogadalmát. Mindezek 40 évi búcsúval járnak együtt. 1752. *) Telek József följegyzése szerint egy másvallású katona e szavakkal fogta rá 1780 táján a fegyverét : Meglátom, hogy a katolikusok istenasszonya (dea Catholicorum) meg tudja-e védelmezni magát. Megsebezte. Letörte ugyan a Szűzanya karját, a visszapattanó golyó azonban megölte. A legenda más változata úgy tudja, hogy a katona éhes volt, és ezért e szavakkal fordult hozzá: Asszony adj kenyeret! Miután kérése nem teljesült, rálőtt a szoborra. A golyó Mária áldástosztó jobbját ugyan letörte, azonban visszapattanván a katonát megölte. A vakmerőség emlékezetére e kezet nem illesztették vissza, hanem csak a csonka karra függesztették. Dugonics hajdani elnevezését is megörökítette : Csonka Szűz oszlopa.™ Radna RADNA, más nevén Máriaradna a hajdani Délvidék, Bánát kimagasló jelentőségű búcsújáró helye, amely távolabb még a tiszántúl, a szegedi nagytáj, továbbá Bácska sok nyelven beszélő jámbor népét is két évszázadon keresztül igézete alatt tartotta.

131 128 LugosiD., A Fekete Mária festője. Szegedi Új Nemzedék 1935,250. 129 Tömörkénynél olvassuk a híres dohánycsempész Netu Márton feleségének fohászkodását az üldöző fináncok megszégyenítésére: „A kocsiülésből az alsóvárosi ősi templom felé tekintvén Netuné, fölfohászkodik: Óh Fekete Mária, segíts a pogányok ellen!" 130 Jeles történetek 1,128. 131 A radnai búcsújóráhelyről írott, leginkább hitbuzgalmi jellegű művek szinte áttekinthetetlen sokaságából csak néhányat emelünk ki, amelyek a ponyvairodalomnak is forrásul szolgáltak: Nemorosa Opacitas relucens seu Genuina Historica sacratissimae imaginis Beatissimae Virginis Matris Gratiorum. In Sacra Radnensi Aedicula Fratrum Minorum Observantium S. P. Francisci Provincia Bosniae Argentínáé... Budae 1765; Világos Berkes-hegy avagy Máriának az Isteni Malaszt anyjának Kegyelmes Képe, melly Nemes Magyar Országban a Radnai Hegyeken naprul napra Isteni Malasztokkal világosodik. Temesvár 1773; Számos későbbi kiadás, így Vác 1796. — A szegedi nép radnai búcsújárásáról szól fölényeskedő hangon, de néhány hasznos megfigyeléssel Varga 383