Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/79-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Harmadik rész. (Szeged, 1980)
heti." Ez nem következett be, a kép elveszett. „Majd szintén 80 esztendők elmúltak, hogy ama dráőg mennyei gyöngy az iszapos motsárnak fenekén eltemetve fekütt, midőn mintegy 1630-dik esztenda táján egy némelly Török vitéz lovának úsztatása, a vagy itatása kedvéért, azt a többszer említett tsöpörke tavához vezetné. Alig hogy a szélibe ért, midőn a barom megrezzenvén, hirtelen vissza ugrott és semmi ösztönzésre eleintén a vízbe bemenni nem akart. Végtére mégis megsarkantyúztatván, a vízbe beugrott. De mihelyst azon helyre ért a ló, ahol a szentséges kép elrejtve feküdt, legottan két első lábával térdre esett... egyik körmének patkójával a szentséges képet sérelem nélkül kirántotta. Ezt meglátván a Török, legottan az iszapból hamarjában megmosta és elálmélkodván annak gyönyörű és mint egy mennyei szépségén, tüstént a Conventbéli Pátereknek átaladta ezen szavakkal : íme a keresztények annya és asszonya, mellyet a vízben találtam. Vegyétek ezt magatokhoz vissza. A legenda magyarázza a kegy képnek ritka régi, Rejtőtt Mária nevét is, amely ej régen elhalt alsóvárosi öregek ajkáról még hallottunk. Mint látjuk, a legenda már azokat a barátságosabb körülményeket is tükrözi, amelyek a török és a szegedi nép között a hódoltság későbbi idején kialakultak. Az eredetmonda egyéb, jól-rosszul ismételt változatai mellett nyomatékosan kell utalnunk az épületes ponyvairodalom számos, leginkább Ordinánsz Konstantin alapszövege nyomán készült, ad notam énekelhető verses földolgozásaira is, amelyeket az egyes keresztek népe még századunk elején is a búcsú éjszakáján való virrasztása közben énekelt. A szövegezésből, újraköltésből a századforduló két nagyhírű szentembere, a jászladányi Orosz István 120 és a jászárokszállási Varga Lajos 121 is kiveszi a maga derekas részét, amikor ezt az epikai hagyományt is versbe foglalta. A nyomtatvány így szövegkönyvül szolgált a búcsúvezetőnek, aki egy-egy sort előénekelt, a hívek közössége pedig megismételte, mintegy nyomatékozta. 122 120 Legszebb és legújabb énekfüzet a szegedi csudálatos Szűz Mária képe előtt. Kiadta Orosz István Jász-Ladányban. Budán 1887. Nyomtatott Bagó Márton és Fiainál. Új kiadása 1888, 1889. Orosz a múlt század nyolcvanas éveiben többször is elzarándokolt a havibúcsúra. Vö. Bálint S., Egy magyar szentember. Budapest, 1942, 87,169. 121 Égi Gyöngyök. Új ima- és énekfüzet. írta Varga Lajos Jász-Árokszálláson. É.n. Egri nyomda. 122 Egyéb, havibúcsúra készült ponyvakiadványok a teljes fölsorolás igénye nélkül : Buzgó Énekek a Havi Boldog Asszonyhoz és a Kis Jézusról. Pest 1862. Bucsánszky Alajos „Javított"kiadása: Budapest, 1898. Rózsa Kálmán Énekek A boldogságos Szent Szűz tiszteletére. Összeállította Kránicz János. Nyomatott Czapik Jenőnél Szegeden. É. n. Három buzgó ima és egy szent ének a Havi Boldogságos Szűz Mária tiszteletére. Ájtatos keresztény hívek számára. Nyomatott és kapható Fürtös Testvéreknél Szegeden. É. n. Legszebb és legújabb énekek a Havi Boldogságos Szűz Mária tiszteletére. Kiadta Pap Imre Majsa. Engel Adolf (azelőtt Burger) műintézete Szegeden. É. n. Legújabb énekek a Szegedi Szűz Máriához. Összeírta és kiadta Kapcsa István. Szegeden 1884. Nyomatott Burger Zsigmond és Társánál. Későbbi szabadkai (Schlesinger Sándor) impresszuma is van. Legújabb énekek minden szent helyre. Szeged, 1904. Traub B. és Társa. Legújabb öt szent énekek Havi Boldog Szűz Mária tiszteletére. Összeszedte Pap Imre Kun Majsán. Nyomatott és kapható Fürtös Testvérek nyomdájában Szegeden. Báró Jósika utcza 8. sz. É. n. Legújabb szent énekek a Szegedi Szűz Máriához. 2. Óh Szűz Anyám özvegy, árva lettem. 3. Mária ékes rózsa, látván szerelmes Fiát. 4. Jöttünk e szent helyre buzgó szeretettel. Összeszedte és kiadta Kopcsó István Bács-földvári lakos. Arad, 1881. Nyomt. Réthy L. és Fia. Újabb lenyomat Arad 1879. Legújabb szent énekfüzet Havi Boldogasszony napjára szegedi templomban. És a rablók által szívétől megfosztott leány búcsújárása Nagy Mária-Cellben. Összeírta és kiadta Oláh István Nagy-Kikindán. Traub és Tsa. Szeged. É. n. Öt igen szép ének a Havi Boldogasszony tiszteletére és más ájtatos énekek Isten Igéihez. Kiadja Szeles Orsola Isten hív szolgaleánya, Szőreghi lakos. Szeged 1876. Szent Anna virágoskertje. Havi Boldogasszony emléke. Legújabb énekkoszorú. Szeged, Engel (Burger) nyomda. É. n. Szent Ferenc és Havi Boldogasszony Mária legszebb éneke. Kiadja Locskai Ferenc H. és é. n. Újabb lenyomatát kiadta Rigó Gábor félegyházi búcsúvezető. 378
