Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/79-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Harmadik rész. (Szeged, 1980)

A többi legenda már inkább mondai közhelyek alkalmazása, adaptációja. Így a zentai csaában. (1697) a Szögedi Segítő viszi győzelemre Savoyai Jenő herceget, Egy török vitéz később Szegedre vetődvén, betért a templomba is, majd „mély fohászkodással elbeszéllette,— írja

123 Ordinánsz —, sőt esküvéssel bizonyította, hogy ugyan ezen itt leábrázoltatott Asszonynak megjelent képét szintén illyen formában az említett Zentai veszedelem előtt, valamint ő úgy más több Török vitéz bajtársai a levegőben fölemelkedve látták, ki is az ő egész Táborokat iszonyú rémüléssel betölteni látszatott, ellenben a keresztényeket.. .bajnok megtámadására gerjesztette." Mária megoltalmazza a hagyomány szerint a templomot a leégéstől, a Várost pedig a tűzvésztől Ismeretes, hogy a búcsújáróhelyek kegyképeitől sokszor készülnek másolatok, átköltések, amelyeket régebben az eredetihez is hozzáérintettek, hogy annak szakrális telítettsége mintegy átjárja ezeket is. Ez áll a szentkép néven emlegetett apró, imádságoskönyvbe tehető másolatokra is. A mi alsóvárosi kegyképünkről ismereteink szerint kevés nagyméretű másolat készült ; vagy már elpusztult, vagy az utódok értetlensége miatt elkallódott. Két szép barokk másolat, illetőleg változat mindenesetre a sekrestyében még látható. Szentkép a havibúcsúról (Százaiforduló, gyűjteményünkben) 123 Ordinánsz 41. 379