Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/79-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Harmadik rész. (Szeged, 1980)

újjá. A Tanács szigorúan kikötötte (1744), hogy az ősi Miklós-titulust meg kell őrizni és az új templomot a romokra kell építeni. Mindvégig, egészen a hagyományos tiszai élet elmúlásáig a szegedi vízenjárók, halászok temploma volt. A román kori Szent Péter-egyházra épített alsóvárosi Havi Boldogasszony búcsújáró templomra csak utalunk, mert a havibúcsú hagyományvilágánál bőségesen szólunk róla. A franciskánusok marianus rendtartományához tartozó várbeli Szent Erzsébettemplom a kőmaradványokból következtetve gótikus stílusban épült. Itt hallgatta az 1433-ban átutazó Bertrandon de la Brocquière burgundi lovag az istentiszteletet, amely szerinte kicsit magyaros volt. Ez a megjegyzés Karácsonyi János szerint magyar népénekekre utal, amelyeket a hívek énekeltek. Itt azonban föltétlenül sokkal többről és lényegesebbről: a XV. századi laikus mozgalom szegedi nyomairól, talán már az obszervancia, vagyis a szigorú rendtartású ferencesség ihletéséről, a magyar nyelv liturgikus alkalmazásáról van szó.

3 Biztosra vehetjük, hogy itt őrizték azt a szentvér-ereklyét, amelyről igen röviden Laskai Osvát emlékezik meg.

4 A templom körül folyt le az 1444. évi szegedi országgyűlés. Ulászló király augusztus 1-én, Vasas Szent Péter ünnepén a török követséget itt az egyház cintermében, templomkertjében az országgyűlés színe előtt hallgatta meg. Mint ismeretes, a tárgyalások 10 évi fegyverszünet megkötésével végződtek. A törökök váratlanul azt kívánták, hogy a magyarok a szentvérre esküdve fogadják az egyezség megtartását. Ezt a mieink megtagadták és a király esküje az evangéliumra történt. A templom a török időkben mecset volt, a XVIII. században bontották le. Több egyházi épületünket, emlékünket jámbor elhatározás, fogadalom hozta létre. Ilyen volt a középkori Gyümölcsoltó Boldogasszony-kápolna., a szegedi származású Baratin Lukács zágrábi püspök alapítása (1501),

5 amely átvészelte a török hódoltságot. A XVIII. század derekán bontották le. Fogadalomból épült a pestisjárványok emlékeként a palánki Rozália6 és a róla később elnevezett városrészben a Rókus-kápolna, amelyekről több vonatkozásban is megemlékezünk. Rókusról azonban itt még külön is kell szólanunk. A régi rókusi pestiskápolna helyén épült templomot századunk elején lebontották és a mai neogótikus egyházat emelték a helyére.

7 A múltra csak a bejárat fölött elhelyezett, Rókust és Vasas Szent Pétert ábrázoló emlékmű emlékeztet. Az első világháború után elenyészett a Péter ünnepére (aug. 1.) fogadott búcsú, amelyet az egész város egyszerű népe mindig számontartott. A jeles napoknál erről is bővebben szóltunk. 1954 augusztusában egy szokatlan természeti jelenség megmozgatta a lakosságot. A templom kertjében álló, Zsolnay-műhelyből származó Mária-szoborra (1909) akasztott és már szinte porrá száradt úrnapi virágkoszorú egyik ága kizöldelt és 3 Szeged reneszánsz kori műveltsége 25. 4 Quarto hoc idem probemus exemplis innumeris, sic ad orationem beau Gregorii pape panisfuit mutatus in carnem. Et nunc temporibus nostris in plerisqe eccelsiis ostenditur hostia cum stillis sanguinis: sicut in abbatia Bathe et civitate Cassoviensi, similiter in civitate Zeghediensi. Gemma Fiedi. Hagenau 1507. Sermo LXI. Magyarul : boldog Gergely pápa imádságára a kenyér testté változott. A mi korunkban is több templomban is mutogatnak vérző ostyát. így a bátai apátságban, Kassa és Szeged városában. 5 Alapítólevele Reizner IV, 90. Baratinról Szeged reneszánsz kori műveltsége 80. A XVIII. század első felében itt volt a Szent György napján megválasztott új magisztrátus eskütétele. Kovács 84. 6 Jellegzetes fodormenta-szenteleséről más összefüggésben szólunk. 7 Jászai G., A Szeged-rókusi rk. plébánia. 1905. 324