Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/79-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Harmadik rész. (Szeged, 1980)

A húshagyóhétfő, farsanghétfő, húsvéthétfő hagyományait a jeles napok között mutatjuk be. KEDD, a szegedi szólásokban is előfordul. Keddtű szerdáig: rövid ideig. Hónap­után, kiskeddön, bornyúnyúzó péntökön: soha. Újkígyóson járja: olyan mint a keddi menyasszony, azaz nem sokat ér, nem hívják semminek sem. A kedd nem szerencsés nap. Öregek szerint nem jó tehát valamit kezdeni, így építkezésbe fogni, lányt kérni, lányhoz járni, lakodalmat ülni, sütni, mosni. Aki ked­den mos, forró vízbe teszi a Boldogasszony kezét. Az ilyen asszonynak a tyúkja véres tojást tojik, magának pedig vérfolyása lesz. A kedden mosott ruhában baj éri az em­bert, így belecsap a villám. Aki kedden vet, nagyidejű tápaiak szerint számíthat arra, hogy a jég elveri a termését. Akinek a foga fáj, az kedden ne is mosakodjék, hogy a fájdalma mihamarabb véget érjen. A kisgyereket kedden nem jó füröszteni, csak vizes ruhával ledörzsölni, különben fejfájós lesz. Máshol éppen kedden kell a csirkét ültet­ni, hogy kikeljen. Padén éppenséggel kedden szokás esküdni, hogy az új pár élete ked­ves legyen. Egyesek szerint kedden szabad ugyan munkát kezdeni, csak befejezni nem. így lesz majd kedves neki. Ezért vitték, Kálmány följegyzése szerint, valamikor Sze­geden a gyereket keddi napon először az iskolába. 328 Mindezek a tilalmak egyébként már erősen tünedeznek. A napot a Keddasszony szómágiás névvel illetett Szent Anna tiszteletére szokták jámborabb öregasszonyok elajánlani. Erről részben Kálmány nyomán már az Anna­napnál és a születés régi hagyományvilágánál szólottunk, csak annyit említünk itt meg, hogy Szőregen, Ószentivánon az újhold keddjét Kálmány idejében különösen neki szentelték. Hozzá kellett könyörögni, böjtölni, kilenc kedden át gyermekáldásért, könnyű szülésért. A kilenc keddet az utolsó félszázadban mindinkább szűkülő, manapság már öreg­asszonyokra korlátozódó körben Szent Antal tiszteletére is fogadják. 329 A húshagyókedd hagyományairól a jeles napok között esik szó. SZERDA, szegedi ajkakon szerda a hétfővel együtt egészen a legújabb időkig pa­rasztságunknál lakodalmas nap volt. Ennek a farsangról, illetőleg lakodalomról szól­va adjuk magyarázatát. A kettős ünnepeket követő szerdának forgószerda a neve. Ez szerencsétlen, asszo­nyi dologtiltó napnak számít. Magyarázni nem tudják, de nem sütnek, nem mosnak, mert a jószág megkergül. Az ellene vétőt szél, vagyis szélhűdés éri. Padé öregasszonyai szerint még a vizet sem jó ezen a napon elönteni. A hamvazószerda hagyományai a jeles napok között kerülnek bemutatásra. Sajátságos, hogy az európai szakrális hagyomány a szerdát a Szentléleknek és nem Mindenszenteknek szenteli, mint Barátin Lukács alapítványából kitetszik. Talán helyi liturgikus fejleménnyel van dolgunk. Jámbor asszonyok — mint már említettük — szerdán újabban Szent Józsefet dicsérik. CSÜTÖRTÖK az Utolsó Vacsora emléknapja. így tartják ma is az öregek. A XVI. században eléggé elterjedt Szegeden a Csütörtök családnév. A nap hiedelemvilága szegényes. Egy alsótanyai mondaszerű hagyomány szerint csütörtökön nem jó fésülködni. Szűz Mária egy csütörtöki napon fésülködött, de 328 EA. 2816. 329 Adataink legnagyobb, egyébként még tőlünk is hallott részének forrása Boldogasszony 9. 575

Next

/
Oldalképek
Tartalom