Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/79-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Harmadik rész. (Szeged, 1980)

bujkálnia kellett a fiával. Minduntalan felakadt. Akkor mondta, hogy átkozott legyen az az asszony, aki csütörtökön kibontja a haját. A kövér-, csonka-, nagy-, áldozócsütörtök, úrnapja hagyományairól a jeles napoknál külön szólunk. PÉNTEK, szegediesen péntök részben megtisztelt, részben szerencsétlennek tartott nap. Erre példabeszédek is utalnak. Péntöki öröm, vasárnapi üröm. Péntöki nevetés, vasárnapi rívás. Ide illik Dugonics egyik mondata is, amellyel a reménytelen beteget jellemzi : úgy elérte testjit a sok péntök, hogy több szombatjait nem reméllhetne.

3S0 Gyerekjátékból, a napok visszafelé sorolásaként : szita, szita péntök, szerelömcsütörtök, dobszërda. Pénteken nem jó semmi új munkába, vállalkozásba kezdeni. Ezért sokan a pénteken esedékes aratást csütörtökön pár kaszavágással kezdik meg. Nem jó adni-venni,, mert nem lesz rajta szerencse. Pénteken a legény régebben nem szokott lányhoz, még a mátkájához sem járni. Aki pénteken kerül betegágyba, nem kél föl belőle. Pénteken éhomra tüsszenteni nagy veszedelem. A pénteken sütött kenyér keletlen marad. Ha újév napja péntekre esik, terméketlen lesz az esztendő. Pénteken nem jó sütni, mert a tenyér parázs, azaz silány lesz. Nem jó mosni sem, mert a víz vérré változik,

331 a kömpöciek szerint a ruhába belecsap a villám. Egy rokon mondát a radnai búcsújárás bemutatásánál idézünk. Idős tápai asszonyok úgy tartják, hogy pénteki napon nem jó ruhát vasalni, mert leég a ház. Ehhez tudnunk kell, hogy valamikor parázs volt a vasalóban. Ellenben öreg tápaiak szerint a megrontott jószágon pénteki napon lehet igazán segíteni. A terjániak is úgy vélték,

332 hogy a dohány alá pénteken kell szántani, de ültetni is. Kálmány följegyzése szerint

333 a szőregiek a múlt században még úgy vélték, hogy az emberből imádsággal kiűzött gonosz azt kívánta, hogy öblítetlen edénybe, vagy péntöki söprű, vagyis ezen a napon kötött söprű hegyébe bújhasson. Azért szokták az új edényt kiöblíteni, a söprű hegyét pedig elvágni. Egyébként pénteki napon nem szoktak söprűt kötni. A húsfélétől való pénteki tartózkodást még a századforduló táján is nagyon komolyan vették. így a tanyán péntek reggel tányérba öntött nyers tejet ettek : kenyeret törtek, morzsáltak bele és evőkanállal fogyasztották. Cukrot nem tettek bele. A péntek máig is leginkább tésztaövö nap. Régebben sűrűn került hal is az asztalra. Vacsorára még tehetősebbek is csak sós-paprikás kenyeret ettek. Mint mondogatták : kinyeret mög a bélit. Péntek volt évszázadokon át a koldusok kéregető napja. A szigorú hatósági tilalmak ellenére, olykor még manapság is fölbukkannak ezen a napon, de már nem imádkoznak, énekelnek, csak kéregetnek. A koldulás hagyományvilágáról más összefüggésben bővebben is szólunk. SZOMBAT Szűz Máriának szentelt nap, a tápaiak szerint kisvasárnap. Tiszteletére régebben általános szokás volt, hogy ezen a napon az asszonyok, még a legidősebbek is fehér kötőbe jártak és fehér kendőt kötöttek a fejükre. Ebben szoktak ilyenkor a vecsernyére, lorettói litániára is menni. Öregektől különösen tisztelt az újságszombat, vagyis az újholdra eső szombati nap. Valamikor egy-egy kis közösség délután összejött valamelyik jámborabb asz330 Etelka. I, 200. 331 Kovács 374, 375. 332 EA. 2816. 333 EA. 2814. 316