Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/79-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Harmadik rész. (Szeged, 1980)
Pörögne is ha volna. Úgy megforgatják, ugratják egymást, hogy alig bírják a táncolás után kimondani a dicsértessék a Jézus Krisztust, mely után néhány krajcár vagy hatos dukál nekik a mulattatásért." Kodály Zoltán Pünkösdölőjének számos szöveg- és dallammotívuma szegedi eredetű. Pünkösdnek, a Szentlélek ünnepének különös középkori bizonysága, hogy pártfogása alatt állott a premontrei apácák szegedi, valószínűleg felsővárosi monostora, amely számos híres magyar nyelvű kódexunknak (Apor-, Lányi- és Szegedi-kódex) volt ihletett műhelye. Pünkösd napjára szokott Szeged népe a félegyházi határban lévő Ferencszállás szentkútjához elzarándokolni. Vannak alsótanyaiak, akik ugyanebben az időben a Baja melletti Mária-könnye (Vodica) szentkútját keresik föl. PÜNKÖSD MÁSNAPJÁN a szatymazi gazdasszony valamikor levette a tehénről a kötelet és végighúzta a mezsgyén, hogy tehene majd bőven tejeljen. A kötelet olykor még a színcsorgásba is felakasztotta. SZENTHÁROMSÁGVASÁRNAP, vagyis a pünkösdre következő első vasárnap már régóta nem jeleskedik eleven ünneplő hagyománnyal. 226 A Szentháromság tiszteletének még a középkorba visszanyúló külső nyoma és emléke a Szentháromság utca (Piatea S. Trinitatis). A tridenti zsinattól is ihletett barokk művészet a Szentháromság ábrázolásának sajátos formáit teremti meg. Közép-Európa, főleg pedig a volt habsburgi monarchia barokk városképéhez uralkodó elemként tartozik hozzá a főtéri Szentháromság-szoborcsoport, amely egyrészt katolikus hitvallás akar lenni, sokszor összefügg azonban az egykori pestisjárványok szorongásaival is. Legtöbbször fogadalomból, engesztelésből emelték. , A szegedi Szentháromság-szobrot a Palánkban, a mai Széchenyi tér délnyugati sarkában ex voto, tehát fogadalomból Kárász Miklós horgosi földesúr állíttatta, mert a hagyomány szerint ártatlan béresét hirtelen haragjában agyonütötte. 227 A szobor annyira szívéhez nőtt a Város hívő népének, hogy többször is megújították. így legutoljára 1854-ben. Később, 1873-ban Kis Dávid dúsgazdag szegedi polgár kérésére, aki palotáját ebben az időben építtette, más helyen való felállítás kötelezettsége mellett eltávolították. Az áttelepítés költségeire a Palánkban Tokár Mária, Juhász Gyula nagynénje 528, Felsővároson Tóth Mihályné Kocsis Viktória 276, Alsóvároson pedig Ördög Ferencné Németh Rozália 232 forintot gyűjtött. A felállítást azonban a Város vezetősége folyton halogatta, a szobor pedig lassan tönkrement. Jámbor öregeknek még századunkba is átnyúló vélekedése szerint az 1879. évi árvíz ennek a hanyagságnak volt a büntetése. 228 A millenium évében emelt és most a Dóm téren látható szobrot, Köllő Miklós alkotását, a népi közvélemény sürgetése hozta létre. Sajnos, az ősi szoborról ábrázolás nem maradt ránk, csak az évszámokat is jelző feliratait örökítette meg Oltványi Pál. 229 Az egyik oldalon LA VDETVR ET SVPEREXALTETVR SANCTISSIMA TRINITAS(= dicsértessék és magasztaltassák a Szentháromság), a másik oldalon DEVS PATER DEVS FILIVS DEVS SPIRITVS SANCTVS (= Atyaisten, Fiúisten, Szentlélekisten), a harmadik oldalon HIC VNVS IN ESSENTIA TRINVS IN PERSONIS, AB OMNI CREATVRA SINE FINE ADORETVR (= egy lényegében, három személyében: minden teremtmény által örökké imádtassék). Az évszámok 1734-et adnak ki, kivéve a másodikat, amelynek számösszege 1684. 226 Bővebben Ünnepi Kalendárium I. 293. 227 Móricz P., A Kárász uraság kocája 7. 228 Reizner II. 284. 229 Oltványi P., A szegedi plébánia 164. 282