Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/79-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Harmadik rész. (Szeged, 1980)

Szentháromság (kerámia, átmérője 60 cm, egy alsóvárosi ház homlokzatáról; Lantos Miklós fölvétele) Ez talán Kárász születési éve volt. E régi föliratok mellé a szobor 1854. évi restaurációja alkalmával új is került: PIO IX. P. M. ECCLESIAM DEI, FRANCISCO JOSEPHO I CAES. ET REGE APOSTOLICO MONARCHIÁM AU STRIACAM FELICITER ET GLORIOSE REGNANTE, VETU STATE RU IN AT AM LOCO MO VIT ET RESTITUIT PIETAS SZEGEDIEN

SIL

'M 1854. ALEXANDRO CSAJÁGHY DIOCESIM CSANADIENSEM ANTONIO KREMINGER PAROECIAM PALANKEN SEM PROVIDENTE, SUB CON SU LE CIVITATIS GEORGIO WŐBER FATIGIIS MICHAELIS KREBSZ CI VIS 1854{= amikor Istennek egyházát IX. Pius pápa, az osztrák monarchiát I. Ferenc József császár és apostoli király áldással és dicsőséggel kormányozta, e régi, pusztulásnak indult szobrot megújítva, más helyre tette át a szegedi hívek kegyelete. A csanádi egyházmegyének püspöke ebben az időben Csajághy Sándor, a palánki plébánia lelkésze Kreminger Antal, a város polgármestere Wőber György volt. Krebsz Mihály szegedi polgár fáradozásai által 1854-ben). A szobornál állították föl különben hosszú időkön át az egyik úrnapi oltárt.

230 A Szentháromság-szoborról több, részben még ma is élő szólásunk van. Mögteröm mindön a Szentháromság lapossán. Ezt Csaplár Benedek szegedi piarista, érdemes népnyelvi gyűjtőnk így magyarázza: „a szegedi tág piacon, melyen a Szenthárom230 Oltványi 163. 283