Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/79-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Harmadik rész. (Szeged, 1980)

idő is, amidőn a földben való dolog szünetel, szintén télnek neveztetik, de merthogy rövidebb annál, kistélnek. Most igen nagy csöndességek vannak a határban. A szőlőt már kinyitogatták, s amúgy földi munka majd csak a jövő hónap elején lesz. Ülnek az emberek a tanyaházakban, s nézik az eget, hogy vajon mit hoz a jövendő." GYÖRGY (ápr. 24.) a szegedi esztendő egyik legjelesebb napja. Ismeretes, hogy Szent György a középkorban a katonák, lovagok, vitézek védőszentje volt. Mondai hagyományairól Tömörkény is írt.

190 Polgárőrségi zászló Szent György képével (MFM) Szent György vitéz, akinek alakját különben maga az Egyház is legújabban a legendák világába utalta, küzd meg archaikus középkori felfogás szerint a sárkánnyal, akinek karmai közül kiszabadítja a szüzet, a tavaszi természetet, és gyermekjátékaink tanúsága szerint elhozza a jó meleget. Lovának díszes szerszámzata miatt választották talán már a középkorban céhük védőszentjének a szegedi szíjjártók.

191 Nyilván Szeged nagyjelentőségű középkori lótenyésztése is az ő oltalma alatt állott. Névnapja a kikelet ünnepe, amikor a jószágot évszázadokon át bűvös szertartások között hajtották ki a nyári legelőre. Még a múlt században is Szent György napján állottak a pásztorok, kocsisok, cselédek szolgálatba. Ezen a napon voltak a városi tisztújítások, és így pirosbetűs ünnepnapnak számított. Ettől kezdve az esti harangszó Szent Mihályig 8, a hajnali pedig 4 órakor történik. A nap gazdag hiedelemanyaga már a boszorkánypörökből kitűnik. 1728. Szent Luca napján szokták a teheneknek hasznát és a gabona virágját, szőlő hasznát Szent György-nap tájban szokták közönségesen elvenni, és a vendégségekben szokták megenni, innya, pogácsát sütni. Az ördögök szintén úgy esznek, isznak a boszorkányokkal belőle.

192, A múlt században följegyzett hiedelmek virágjában mutatják be a nap mágikus jelentőségét.

193 Ha Szent György előtt fehér pillét foghatsz, tedd a nyakravalódba, és viseld ott: egész esztendőn át szerencsés leszel. Szent György napja előtt ne vigyél a házba zöld levelet vagy virágot, mert csirkéd mind belefullad a tojásba. Az apácaiak úgy vélik, hogy e nap előtt még nem jó az ágyneműket szellőz190 Tömörkény L, Mária-legendák Szegeden. Ethn. 1909, 372; A Szent Mihály a jégben 154. 191 Hilf\05. 192 Reizner IV. 383, 392, 393, 397, 399. 193 A források közelebbi megjelölése SzegSz. II, 486. 270 •