Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/79-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Harmadik rész. (Szeged, 1980)

fürdetik meg. Utána meghintik szenteltvízzel és háromszor azt mondják : kincsökben gazdag légy ön, lelke üdvösségöt végy ön! Aki újév napján születik, nagy úr lesz. Ha újév napja péntekre esik, terméketlen lesz az esztendő. Aki ezen a napon elesik, azt az esztendő folyamán nagy bánat éri. Ha újév napján kétszer találkozunk valakivel, abban az esztendőben nem fogunk meg­halni. Gyerekek eljárnak újévet köszönteni, rigmusaikért ajándékot kapnak. 79 Deszken, aki a leghamarabb fölkel, elmegy a kútra és vizet hoz. Amikor bejön a szobába, megkérdezik tőle, hogy mit hozott. Ő erre háromszor ezt mondja: erőt, egész­séget, áldást, békességöt, szöröncsét! Régi ószentiváni hagyomány szerint aki újév nap­ján vizet hoz a kútról, a kapun két kannával beönt, hogy így ömöljön a pénz is be a házba. 80 Ha férfi lép be először a házba, akkor a család újszülött jószágai majd kanok lesznek, ha pedig nő, akkor nőstények. Csólyospálosra vándorolt alsótanyai családok ezen a napon a karácsonyi szalmával szoktak begyújtani, amelyből a jószág is kap. Alsótanyán régebben házas férfiak mentek dudaszóval újévet köszönteni. JÉZUS NEVENAPJA az újév és vízkereszt közé eső vasárnap. Ma már ez nem él népünk tudatában. Régebben ekkor volt több helyen a cselédfogadás napja, hogy mintegy Jézus nevében és áldásával történjék a szolgálat. Az elszegődni akarók ilyen­kor, amennyire csak telt tőlük, a legjobb ruhájukba öltöztek. Innen a feltűnően kiöl­tözött embert tréfásan jellemző szólás: kiőtözött mint sz...s Pista Jézus nevenapján! A Jézus nevenapja, Tömörkény szerint Krisztus nevenapja, manapság a szegedi tájon az alkalmazottak havi fizetési napját jelenti tréfás hangárnyalattal. A szegődésnek Óbecsén bitangvásár a neve. Itt újévkor tartják. Ha ezen a napon süt a nap, a tápaiak szerint hosszú télre kell számítani. Néprajzi érdekességként itt még megemlítjük, hogy a Jézus nevének tisztelete, Jézus nevével való köszönést a franciskánus obszervancia, vagyis a szigorú regulájú ferencesség terjesztette el a katolikus világban. 81 VÍZKERESZT (jan. 6.), szegediesen vízköröszt, másként háromkirályok napja, az Egyházban a napkeleti bölcsek látogatásának és Jézus megkeresztelkedésének ünne­pe. 82 Ez a kettősség a szegedi néphagyományon is visszatükröződik. A háromkirályjárás a betlehemes játéknak önállósult és ehhez a naphoz kapcso­lódó részlete. Három fiú csákóval a fején, fehérbe öltözve járt még a századfordulón is vízkereszt tájékán házról-házra. Egyikük csillagot tartott a kezében. E csillagnak hat ága volt, a közepét szitából csinálták. Hátul hagytak neki egy kis nyílást, hogy a belül elhelyezett gyertyát meggyújthassák. Bementek a házba és megkérdezték: Be szabad-e gyünni a csillaggal háromkirályt köszönteni? Ha engedelmet kaptak, akkor Kálmány följegyzése szerint 83 Szőregen így énekeltek : Szent, szent és áldott Istennek Fia, Ki ma született: váltságunk díja. Egeknek harmatja, Szent Szűznek magzatja: Krisztus Jézus, Krisztus Jézus ! Amikor a szobába mentek: Gáspár ajánlja, örömmel adja aranyát, aranyát. Evvel tisztöli és dicsőíti királyát, királyát. 79 Szövegek Kálmány III, 141. 80 Andrásfalvy Bertalan szíves közlése. 81 Bálint S., A Napba öltözött Asszony. Magyarságtudomány 1942,437. 82 Bővebben Karácsony, húsvét, pünkösd 135. 83 Kálmány III, 140. Egyéb szövegek Kálmány II, 98. Koszorúk, II, 47. Kovács 306. 16 Évkönyv 241

Next

/
Oldalképek
Tartalom