Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/79-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Harmadik rész. (Szeged, 1980)

Boldizsár is viszi, eleibe teszi tömjénjét, tömjénjét, Evvel tisztöli és dicsőíti Istenét, Istenét. Menyhárt is viszi, eleibe teszi mirháját, mirháját, Evvel tiszteli és dicsőíti ég Urát, és Urát. Az isteni gyerököt, A zsidók őt üldözték, Ki ma kijelöntődött, Bölcsek mögtisztölték, A három bölcsek előtt, Arany, tömjén, mirhával, Dicsérjük és áldjuk Őt. A szív imádságával. Szép jelünk, szép csillag, Szép jelünk, szép csillag, Szép napunk támad. Szép napunk támad. Kifelé indulva : Elindulának és el is jutának, Szűz Máriának jónapot mondának. Aföldeákiak templomi alamizsnájukat a napon az oltárra állított betlehemre teszik, követve a Háromkirályok ajándékolását. Kevesen tudják, hogy a Gáspár, Menyhárt, Boldizsár néven emlegetett három napkeleti király régebben az utasok, útonjárók, vendégfogadósok védőszentje volt.

84 „Induljunk hát csak el — mondja

85 a hagyomány ismeretében Tömörkény, fogadósok sarjadéka — Gáspár, Menyhárt, Boldizsár nevében, kik szintén elindultak és jó sokáig utaztak, míg célhoz értek." Szeged egyik Víz előtti utcájának Háromkorona utca volt a neve, a benne lévő Háromkorona nevezetű vendégfogadó után, amelynek cégére a napkeleti királyok három koronáját formázta.

86 A név a Víz után a jellegtelen, semmitmondó Korona utcává (ma Hajnóczy utca) szürkült. A mai Klauzál-téren a Víz előtt volt Háromkirály vendéglő is. A nap másik jellegzetessége a vízszentölés, amelyre különben már a vigiliáján sor kerül. E sokfélére használt szenteltvíznek Háromkirályok vize neve is hallható. Már a boszorkánypörökben olvassuk: 1731. Vallja, hogy segített az kezén Szent Tamás hajával, melyben istenfája, szentöltvíz, tömjén és háromkirályok vize volt.

87 A vizet a régimódi nép máig sokféléről tartja foganatosnak. Amikor a tápai, törökkanizsai hívek régebben a szentelésről hazavitték, meghintették vele házuk összes helyiségeit. Ha valakinek fáj a feje, olykor még manapság is olyan vízből borogatják, amelybe előzőleg a Háromkirályok vizéből öntöttek. Betegek isszák is. Kenyérsütéskor néhány csöppet a tésztába is szoktak csöppentem. Tápén a kútba is öntenek, hogy a jószág ne pusztuljon. Csókán a legidősebb családtag hozza a templomból a szenteltvizet. Először a kenyeret hinti meg vele, majd az egész házat, végül minden házbeli iszik belőle. Azért a pap házszentelése sem marad el. Ezt a vizet használják meghintésre, ha halott van a háznál. Alsótanyán a századfordulón a karácsony böjtjén eltett csíkmákból is raktak bele ilyenkor. Ezzel hinti meg legtöbbször manapság is a családfő a feltámadási körmenetet követő vacsorán a húsvéti eledeleket. Kálmány szerint a Háromkirályok vizével szokták fölhinteni a Boldogasszony ágyát is.

88 Öntöttek azonban belőle az újszülött első fürösztő vizébe is. Régebben állandóan volt belőle a tisztaszoba cserépből készült szenteltvíztartójában az ajtó mellett. A régi kiszomboriak ezen a napon a kulcslyukba babszemet dugtak, a küszöbre 84 Az elnevezés középkori gyökereiről, néprajzi hátteréről Stolz, E., Zu den drei Mohren. Volk und Volkstum. Jahrbuch für Volkskunde II, 336. 85 A Szent Mihály a jégben 174. 86 CzímerK., Kaszinó 247. 87 Reizner IV, 491. 88 Boldogasszony 14,18. 242