Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/79-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Harmadik rész. (Szeged, 1980)

A lányok szita forgatásából következtettek ilyenkor, hogy merről várják kérőjüket. „Legények, leányok körbe ülnek — írja tovább Varga — a szoba közepén és a körön belől elég helyet hagynak a szita forgásához, hogy kényelmesen gurulhasson arra, amerre a lány óhajtása hajtja. Egy leány bemsgy a kör közepére, a kész szitával és ott leguggolva fölemeli szájához, s félhangon suttogva hízeleg a jövendölő kis szitának: Tej szűrő szitka, Szögön függő leiköm, Mutasd mög énneköm, Mörrül gyün a kérőm. Arra aztán megpördíti két ujjával a kis szitát és az egypárat egy helyen fordulva, nekilódul valamelyik legénynek." Főznek gombócot is. „Gyúr ki-ki három gombócot — írja még Varga — és mindegyikbe egyegy kóródarabkát dug, elnevezvén egyiket egynek, másikat másnak. Egyet mindenesetre a választott nevére keresztel. A tűzhelyen lobogó láng mellett forr a bográcsban a víz, és a gombócos lányok kipirult tekintettel állják körül a tüzet." Amelyik gombócot a víz először fölvetette, az lesz a kérő. Ólomöntés is volt. Ez itt-ott máig tartja magát. Éjfélkor így köszöntötték az új esztendőt: Adjon Isten boldogságot, Sok kétszerest, kevés zsákot. Túrót sokat, kevés zacskót, Kevés ládát, de sok bankót. Valaki kontráz: Adjon Isten békességöt, Parázsnyelvű feleségöt. A lányok Szilveszter éjszakáján a kakaskukorékolás irányából is következtettek a kérőre. ÚJÉV napjának hagyományvilága másodlagos, hiszen az évkezdet csak a XVII. században kapcsolódott véglegesen ehhez a naphoz. Lassan-lassan azonban már a decemberi, évkezdőnek tekintett napok szokásai és hiedelmei is áttelepültek újév ünnepére. A szegedi tájon is általánossá vált hiedelem, hogy amit újév napján cselekszünk, ahogyan viselkedünk, vagy ami ér bennünket: hasonlóképpen lesz az egész esztendőben. Ennélfogva a család tagjai korán kelnek, az újkígyósiak kint mosdanak a kútnál, hogy lusták ne legyenek. Napközben nem fekszenek le, mert különben betegesek lennének. A tápaiak szerint e napon a fekvőbetegek is keljenek föl, mert különben az egész esztendőben a betegágyban ragadnak. Tartózkodnak az összeszólalkozástól, hogy békességben éljenek. Szemeset: rizskását, kölest, kukoricát esznek, hogy sok aranyuk, ezüstjük legyen. Aföldeákiak a főttkukoricát szét is szórják a szobában. Csak disznóhús kerülhet asztalra. Lehetőleg orra is. Káposztát, szármát főznek, rétest, bélest sütnek, hogy sok legyen a bankópénzük.

77 Az újkígyósiak kukoricát pattogatnak. Törökkanizsán órjalevest, fánkot esznek. Az újévet egész kenyérrel kell kezdeni, hogy mindig jusson belőle az asztalra. Ez Sövényházán éppen újév reggelére sült ki. Újév napján kerülni kell a pénzkiadást. Apácaiak szerint legföljebb csak ajándékba szabad adni.

78 Ilyenkor semmit sem szabad kölcsönkérni, mert a tápaiak szerint majd az egész évben a család máséra szorul. Reggel a kiszomboriak szerint olyan vízben kell megmosakodni, amelybe sok aprópénzt vetettek. A kisgyereket is ilyenben 77 Hasonlóan Kovács 375. 78 MiklyaJ., Apáca 128. 240