Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/79-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Harmadik rész. (Szeged, 1980)

Sokszor még só is kerül melléje. A szankiak már Luca estéjén bekészítik. Az ószentivániak mindezt födetlen fővel hordják be a lakószobába. Itt a búzát tejesfazékba teszik. Kiszomborban mindent a család legidősebb tagja készít elő. Mielőtt az asztal alá helyezné, háromszor térdet hajt. Mindezeket az ünnep nyolcadának végén, Újkígyóson már István vértanú ünnepén a jószággal általában éhomra etetik meg. Törökkanizsán még ostort, vesszőket is tesznek a szakajtóra. Ezzel a vesszővel ütögetik meg Aprószentek napján a gyerekeket. Ezt a gyümölcsfavesszőt előre odakészítik Kiszomborban, Földeákon is. Itt ódóricsoló páca a neve. A szakajtó mellé sok helyen odakerül a lószerszám is, tetejére pedig a gazda kalapja, sapkája, jegykendő, istráng, sulyok, nagykés, mosogatóruha. Mindez — családonként hol az egyiknek, hol pedig a másiknak foganatosságában bíznak — később a fájós testrész, beteg jószág beborítására, meghúzogatására szolgál. így a gyeviek az ilyen kalapot fejfájás idején a fejre borítják. Egyébként az a hiedelem, hogy ezen az éjszakán az angyalok pihennek meg a szalmán, sőt magának a Kis Jézusnak is az a fekvőhelye. Innen alsótanyai neve: Jézuska ágya, Ószentivánban Jézus ágya, Szatymazon, Asotthalmon Jézus jászla, Tápén karácsonyi jászol, Kiszomborban jézuskafészök. Más magyarázat szerint a Jézuska szamara telepedik rá és eszik a takarmányból. Ahol ezt a készületet elhagyják, oda Kis Jézus nem tér be. Ha a karácsonyi szakajtót véletlenül feldöntik, régi hiedelem szerint a családnak egy álló esztendeig nem kedvez majd a szerencse. Balástyán a Jézuska ágyára helyezett, párba kötött kukoricacsöveket újév napján morzsolták le: a szemeket jószágnak vetették, a csutkákat pedig gyümölcsfára akasztották. Régebben az egész lakószobát telehintették szalmával, hogy annál hasonlatosabb legyen a betlehemi istállóhoz. Az ajtót Alsóvároson, Törökkanizsán kissé nyitva hagyják, hogy a Kis Jézus be tudjon jönni, ne találjon zárt ajtóra és zárt szívekre. Karácsony estéjén nem szabad az asztalra könyökölni, mert majd nyomorultak, könyekesek lesznek a csirkék. Az asztal alá tett szalmából majd a kotló fészkébe is kell tenni, hogy a tyúk nyugodtan üljön a tojáson. A kukoricát lemorzsolva, az ünnepek után jószággal etetik meg. A szénát, szalmát a jószágok fekvőhelyére szórják. A szőregiek szerint nem pusztul majd a csirke, ha karácsony éjszakáján készítik elő a fészeknek való szalmát. A karácsonyfa először 1860 táján bukkan föl Szegeden.

34 Azóta a társadalom minden rétegében általánossá vált. Egy ágát az ünnepek alatt sokan kiviszik a hozzátartozók sírjára. Egyébként vízkeresztig áll az asztalon, utána az ólba rakják, hogy a disznóknak ne legyen bajuk. Sövényházán az istálló gerendájára kötik föl. A gyerekek valamikor, de tanyákon, Rabén, Jázován, Újkígyóson, Apácán még ma is karácsonyi bárányt is szoktak kapni ajándékba. Ezt a felnőttek székföldből formálják, báránygyapjút ragasztanak rá. Vékony fácskából vagy gyufából van a lába, borsból a szeme. Karácsony estéjén régebben az ablakba rakták. Tápai gyerekeknek azt mondják, hogy a Jézuska hajtotta nekik az ablakba. Manapság a karácsonyfa alá, a lucabúza mellé teszik. Amikor az esthajnali csillag már feljött, kerül sorra a nap egyetlen igazi étkezése, a karácsonyi vacsora, amely kultikus-mágikus célzatokban különösen gazdag. Alsótanyai öreg regula szerint ilyenkor minél több szemeset kell enni. Először megvizsgáljuk a vacsora kötött menetét, majd pedig egyenként az ételek és tárgyak hagyományvilágát. 34 Első szegedi említése tudomásunk szerint: Tisztelem én fajunkat eredeti szokásaiban, de ami szívnemesítő, azt a külföldtől is szívesen utánzóm. Ily utánzásra méltónak találnám én a karácsonyfák és ezek eszméjével egybekötött családi ártatlan örömek elsajátítását. „A közelgő karácson-ünnepek." SzH. 1861, 101. sz. A hetvenes években följegyzett egyik betlehemjátékban már karácsonyfával lépnek be a szobába. Koszorúk IÏ, 29. Ez nyilván azt bizonyítja, hogy a karácsonyfa ekkor még újdonság volt. Ezért emelték ki. A karácsonyfáról nagyobb összefüggésben Karácsony, húsvét, pünkösd 31. 228