Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/79-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Harmadik rész. (Szeged, 1980)

Mások szerint Luca napján egy alku nélkül vett almába kell éhomra beleharapni. Ezt minden következő napon meg kell ismételni. Karácsony böjtjére essék az utolsó falat. A csutkáját vaktában kell az utcán elhajítani. Akit elér: az, vagy olyan nevű lesz az illető lány vagy legény mátkája. A lányok Luca napján ostort kezdenek fonni. Utána mindennap fonnak rajta valamit. A munkát karácsony böjtjén kell bevégezni. Az éjféli misén arra a legényre kell észrevétlenül rácsapniuk, akivel elvétetni szeretnék magukat. Nyilván délszláv közvetítésű mediterrán besugárzással, farsangra előmutató szokással kell számolnunk a maruca hagyományában, amely a rábai, tiszaszigeti, majdani fiatalság körében napjainkban is él. Ezen a napon fognak három csomó kendert. A két szélső két legényt, a középső pedig egy lányt jelképez. Most a két szélső kendercsomót a földön egyszerre meggyújtják. Amelyik csomó hamarább lángra lobbantja a középsőt, az a legény szereti jobban a megnevezett lányt. így boronálják össze a lányokat és legényeket. Minden fiatal köteles a játékon megjelenni. Aki nem jön el, annak kapuja elé csúfságból törött edényt raknak. Amikor a fiatalok már kedvükre kimókázták magukat, akkor három, fehér lepedőbe burkolt kakas-, esetleg kacsatollas, kacsafejű, hápogó alak jelenik meg és kéri bebocsájtását. E maskarának maruca, ritkábban luca a neve. Megjelenésük a tánc kezdetét jelzi, amely reggelig tart és ők is résztvesznek rajta. Magyarcsernyén Luca napján a lányok fehér lepedőt borítanak magukra. Nyakukban olvasóval, kezükben vesszővel ellátogatnak azokba a házakba, ahol gyerekek vannak. Itt megkérdezik: jó-e a gyerek, szokott-e imádkozni? Ha a szülők rossznak mondják, akkor a luca megvesszőzi őket. Ha dicsérik, akkor diót, mogyorót, almát, aszalt szilvát kapnak ajándékba. Kálmány helyesen utal rá, hogy ez a falubeli németektől átvett szokás a bajor Perchta-kultusz temesközi fejleménye. Ószentivánon egész nap zárva tartják a kaput, nehogy valaki bejöjjön és elvigye a szerencsét. Ha az ajtó mégis nyitvamarad és férfi lép be, akkor a hasas jószág hímet ellik, ha pedig nő, akkor nőstényt. így tartják Tápén is. Szövegen rongyot akasztanak a fákra, hogy majd jó termés legyen, és hogy a férgeket, pókokat elriasszák vele. Apácán Luca napján fokhagymával keresztet szoktak írni a kéménybe, ajtókilincsre, hogy a boszorkányok ne tudjanak bejönni. Az istálló ajtajára is keresztet írnak, hogy a boszorkányok ne bántsák a jószágot. A lovak kötelét a tápaiak szerint nem szabad ezen a napon csomóra kötni, mert megbetegednek. Nem szabad rájuk ütni sem, mert nehézkessé válnak. Kormos tukarccsal, azaz csutakkal kell őket megdörzsölni, hogy szőrük szép sima és fényes legyen. Különösen jól kell ezen a napon tartani az istállóbeli jószágot is. Az ószentivániak Andrásfalvy Bertalan adata szerint az istállóküszöbre keresztben fokhagymát és vöröshagymát tettek, hogy a boszorkányok ne tudjanak a jószághoz bejutni. Nem jó most a földön feküdni, mert a bűbájosok megnyomnák az embert. Luca napján a Városban némelyek az ajtóhoz tett söprűbe kést szúrnak, hogy a boszorkányok ne tudjanak bejönni. Tizenkét dióhéjba vizet öntenek és az ablakba teszik. Amelyik dióhéj leghamarabb kiszárad, az a hónap lesz a következő esztendőben a legszárazabb és megfordítva. A tápaiak szerint a bűbájosok Luca napján szokták a rontást: megbabonázott szemetet, rongyot, szalmaszálat, más tárgyakat szétszórni az utakon. Aki fölvette vagy ráhágott, arra a rontás ráragadt. Gyanútlan gyerekkel a fölvett holmit földhöz vágatták és leköpdöstették, hogy megszabaduljon tőle. A bűbájosok kipuhatolására szolgáltak régebben a lucagűgyűhöz, lucaostorhoz, lucasöprűhöz és lucaszékhez fűződő hagyományok. A lucagügyű bábúszerű gyékénycsomó, amelynek készítéséhez a tápaiak Luca estéjén szoktak hozzáfogni. Mindennap kötnek egy csomót egészen karácsony estéig. 223