Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/79-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Harmadik rész. (Szeged, 1980)

Megáll az ajtóban és rákezdi: Rontom bontom csontom, Csörgő börgő láncos táncos. Jó estét kíván a Mikulás. Itthon van-ë Jóska, András? A gazda felel : Itthon vagyunk, szívesen látjuk, Szánkat rátátjuk. András, Jóska, álljatok sorba ! Bent a szobában a Mikulás mozgatja hosszú nyelvét és megcsörgeti a láncot: Rontom bontom csontom, Csörgő, börgő lánccal jöttem. Van-ë rossz gyerök a háznál? Van-ë jó gyerök a háznál? A jónak kaláccsal, A rossznak virgáccsal. Azután megint megcsörgeti a láncot. A gazda pedig megköszöni a látogatást és megszeppent gyerekei nevében ő mondja, hogy jó gyerekek: tudnak imádkozni, keveset tanulnak, sokat esznek. A csizmájuk a konyhában szépen kitisztítva és a Mikulástól ajándékot várnak bele. Ez meg is történik. A csizma sok helyen éjszakára az ablakba kerül és reggelre ott telik meg ajándékkal — fejezi be jellemzését Varga János. A ferencszállási gyerekek ablakba kitett cipőjébe gonoszűző célzattal fokhagymát tesznek.

13 LORETTÓI BOLDOGASSZONY (dec. 10.) tiszteletét már csak tápai jámborabb asszonyok tartják számon : valamelyik énekesasszony hajlékában összegyülekeznek és imádsággal, énekkel és a loretói létánia elvégzésével mondanak dicséretet. Az ünnepről és a hozzáfűződő egykori országos barokk hiedelemvilágról itt nem szükséges bővebben szólanunk, csak annyit jegyzünk meg, hogy a kultusz még a török időkben bontakozott ki, később azonban a fenyegetettség elmúltával sorvadni kezdett.

14 Ma már csak nyomaiban él. Ilyen jámborabb családokban a szombat esti mécs gyújtása a tisztaszoba Mária-képe előtt. LUCA (dec. 13.) azaz Szent Lucia nevenapja a Gergely-féle naptárreform előtt az esztendő legrövidebb napja, egyben a téli napfordulat időpontja volt.

15 Kalendáriumi szólás szerint: Lucának híres napja a napot rövidre szabja.™ Évkezdő napnak számított, tele gazdag asszonyi kezdeményezésekkel és változatos tilalmakkal, amelynek hatása, következménye a népi mélytudat szerint azután az egész új esztendőben érvényesül. Most leghosszabbak az éjszakák, amelyeken a gonoszoknak, bűbájosoknak bőven van idejük arra, hogy téteményeikkel megrontsák az embereket, de a föld fiaiban is az elhárítás és előrelátás készsége is ilyenkor a legelevenebb. A szegedi nép Luca-hagyománya máig igen gazdag és változatos. Nincs az esztendőnek egyetlen más napja, amelyhez annyi hiedelem, szokás fűződnék, mint ehhez. Ha mosolyogva, vonakodva is, még most századunk derekán is engedelmeskedik a nap sokrétű parancsainak, mágikus előírásainak.

17 Ha egyben-másban, így a luca13 Horváth Anna kéziratos szakdolgozatából (1971). 14 Bálint S., Loretto és hazánk. Katolikus Szemle 1943. 15 Ünnepi kalendáriumi, 70. 16 Mondókák az év napjaihoz. Nyr 1901, 344. Winkler Imre gyűjtése. 17 1961-ben Luca napja szegedi hetipiacos napra esett. Most lévén az ideje, sokan kimentek a vásárállásra hízott disznót venni. Megdöbbenve tapasztalták, hogy hiába törekedtek. A tér kongott az ürességtől.A tanyai népek ugyanis nem akartak e napon kimozdulni a hajlékukból még eladni sem. A következő hetipiacon azután annál nagyobb volt a választék. A hagyomány szívósságára jellemző, 220