Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/79-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Harmadik rész. (Szeged, 1980)

Öreg juhász fölkel és énekli: Szaporán, szaporán keljetek föl bojtárok! Az angyal, az angyal azt mondta, hallottátok: Üdvözítőt ím majd láttok, vélem együtt imádjátok ! Második juhász fölkel és énekli: Azt sem tudja gazdánk ; Merre menjünk? Azért csak sürgesse, Hogy siessünk. Angyal szavát Úgy értette: Született kis Jézus Betlehembe. Harmadik juhász énekli: íme, amott látok fényességet, Bizonyos angyali jelenséget ! Öreg juhász: Eridj Bandi, nézd meg, ott vagyon-e? Bízvást oda mehetünk-e? Első juhász odamegy a betlehem elé, letérdepel, benéz és mondja: Ott vagyon bizonnyal, már megnéztem, Hogy odaértem, betekintettem. Jaj, ott fekszik a jászolba, Be vagyon takarva posztócskába. Mindnyájan éneklik: Hej víg juhászok, csordások, Serkendeznek a források ! De gyönyörű ez az éjjel, Bár csak tekintsetek széjjel ! Nézzetek Betlehem felé, Micsoda fényesség lett? Egy szép csillag amint szállott, A pajta fölött megállott. Egy csillag támadt Jákobból, Föl is serkentem álmomból, Mert álmomban láttam tüzet, Mely jelenthet anyát, szüzet. De régen is fúj már szele, Ez tehát annak jele: Hol született a Messiás, Kit megjövendült az írás. Öreg juhász: Ó te álmos Rebike, Mit szunnyadsz a padkán, Jobb volna ha farodat Riszálnád a rokkán. Az anyád is ott halt meg A száraz padkácsán. Karidom, karidom, Nagyot ütök a farodon ! A három juhász táncol, az angyalok éneklik: Fújjad Istók a dudát, Te meg Petri furulyát, Húzz rá Makszus egy nótát, Pöngesd hegedűd húrját! 216