Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/79-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Harmadik rész. (Szeged, 1980)
Élő meggyfa ágát Kovács János szerint 122 valamikor úgy hasították el, hogy azért az alsó vége ketté ne repedjen. Nehézségtörésről tartották foganatosnak: a beteget az ág körül háromszor oda- és visszaadták, majd elvezették. Ezután egy asszony egy derékkötőnek használt pántlikával a széthasított faágat összekötötte, és körülcsavarva e szavakkal hagyta ott: az élő fa kiszáradjon, de a beteg megmaradjon. Arról, akit a nehézség tör, Tápén a ruháját letépázzák, azt a határból kiviszik és élő fa tövében ássák el. Itteni szokás az is, hogy az ilyen betegre akasztott, vagyis öngyilkos legény koszorúját, esetleg villámsújtotta fa kérgét, vagy a nagyharang kötelének kocát borítják. Roham idején egyesek élesztősoldattal mosogatták a beteg kezét. Szintén tápai, máshol is idézett hagyomány volt, hogy mise után a sekrestyében vetkőző pap rárázta, vagyis rátartotta a miseruhát a nyavalyatörősre, utána pedig megáldotta. Kálmány örökítette 123 meg azt a sajátos szőregi gyakorlatot, hogy a kiherélt kakas tökének helyére varrt szerecsendiót kell összetörve, borba áztatva a beteggel megitatni. NYAKFOG, újabb orvosoktól hallott nevén mandulagyulladás. Öregek még manapság is fáradt istránggal szokták nyomkodni. Ilyenért még az utcán is megállítják a kocsit. Sándorfalviak paripa abrakos tarisznyájával húzogatják. És főleg a karácsonyi törülközőt kell háromszor a gerenda alatt átfogni, majd a fájós helyet meghúzogatni vele. A beteg tápai gyerek a ház, vagyis szoba földjén ül, édesanyja meg a kemence patkán : úgy szokta a nyakfogat a gerenda irányában húzogatni, miközben ezt mondja: с, с, c! 124 A nyakfogat éhnyállal nedvesített nevetlen ujjal is húzogatják. NYILAMLÁS. Másként nyilalás: nyilaló, szúró fájdalom. Leginkább ráimádkozással orvosolták. Régi szajáni eljárás szerint az imádságosaszszony jobbjában kést tartott a beteg fölött, ezt mondván: Miatyánk Isten, kivagy a mönnyégbe, mögszentöltessék a Te szent neved, gyűjjön el a Te szent országod, légyön mög a Te szent akaratod, miképpen a mönnyégben, akképpen itt a fődön! Te nyilamlás, fájdalom, betegség mit keresői Te ebbe az ártatlan testbe, mikor néköd itten semmi nyugodalmas helyed sincsen! Nyakfog orvoslása (beállított kép, Most a kést a nyilamlásra, szúrásra tette és Grynaeus Tamás felvétele) a következő szavak kíséretében háromszor húzta rajta végig: mönj el, mönjel, mönj el! Ezután a kést a földbe szúrva folytatta: a fekete fődbe, ott van a te nyugpdalmas helyed! Ezt hétszer kellett elvégezni. Verbicán a ráimádkozó jobbját a nyilamlásra téve, egy lélegzetre mondotta el: Óh édös Jézusom, mikor elindulta Jeruzsáliomba, lovad lába mögmarulván, szent kezeddel tapoKovács 390. EA. 2814. Győrffy György né gyűjtése. 178
