Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/79-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Harmadik rész. (Szeged, 1980)

lal szamár nyálából itatják. Külvárosiak a gázgyár táján sétálnak vele. Marhafaggyús ruhát tesznek a mellére. Mindezek az „orvosságok" már természetesen a múlté, de még tréfásan emlegetik őket. MÁDRA. Jelenti az anyaméhet, illetőleg fájdalmait, néha a női bántalmakat (globus hysteri) is. 1728. Afatens meggyógyította: söprővel és lóganéjjal, málvával. Megtörvén, megkente inait, a söprőföldben megfőzte és benne megfürösztötte. És azután a ló ganéját vajba tette és a mádráját vele felkötötte. 1731. Más nyavalyája nem volt Babarczi Imre feleségének, hanem a mádrája szállott le, és azt orvosolta. S midőn az háj elfogyott, nyálával is kente meg.

115 „Hogy mi voltaképpen a Mádra — írja

116 Tömörkény — bajos megmondani, de leginkább az a nézet felőle, hogy a szívet szokta agyonszorítani... Furfangos és gonosz. Miért is neki ezen erős szavak mondandók: Isten segítségével orvosollak, nem a magam erejéből: szívcsapkolás, nyilallás szakadt szívétől, oldalától, mint kis Jézus jászolkától. Ment kis Jézusom vashídon, előltalálták Mádrát: Mádra hova mégy te ë. Megyek szívét szorítani, vérét inni. De azt Mádra ne tedd! Menj a helyedre, ahova neked Jézus rendelte. Mennyei harangok szálának: Mádra indulj, Mádra emelődj, Mádra feküdj Krisztus vérébe, Mádra feküdj Krisztus koporsójába, feküdj a magad szokott helyére. Megöllek az Atyának nevében." Ezt a ráimádkozási formulát mi már nem hallottuk, de föltétlenül elnyűtt, régi szöveg. Idős alsóvárosiak különbséget tesznek a fehérmádra és a feketemádra között. Az előbbi enyhébb, az utóbbi fájdalmasabb. A fehérmádrára a patikában fehér színű (tinctura benzoid), a feketére pedig fekete színű (china tinctura) mádracsöpp, mátracsöpp járja. Az utóbbi igen keserű. Akire a mádra rájön, Tápén kiereszti a pendelyét és a helyét nyálas ujjaival húzogatja meg. NÁTHA. Régi boszorkányos nevén Szépasszony köpködése. Ha valakinek náthája van, azaz náthás, és panaszkodni kezd, akkor arra ragad, aki szótlanul hallgatja. Ezért elhárításul ezt kell mondani : a mi kemöncénk is abba repedt mög.

117 Egyesek a fejre meleg homokot kötnek. Mások tisztesfű gőzét lehelték be. A száraz, porrátört fokhagymát hasonló céllal szippantották föl.

118 A tápaiak hasznosnak tartják a fejnek főtt krumplihajjal való párolását is. Más tápai javaslat szerint kékfestőrongy, vagy kék papiros füstjét kell fölszívni. NEHÉZSÉG. AZ epilepszia, nyavalyatörés neve népünk ajkán. Más megnevezései : nehésségös nyavalya, nehésségöstörés, rossznyavalya. Belekerült a szitkozódásba is. Tudja a fene : tudja a nehésség! Legyen neki rossz dolga, sora: törje ki a nehésség! Törje ki a hétnehésség. Törje ki a nehésségös nyavalya. Kovács János tanúsága szerint

119 a nyavalyatörősről a hajdani szegediek azt tartották, hogy az ördög, másként boszorkány csigázza. Ha valakinek a testvérét nyavalya töri, eresszen a maga nevetlen ujjából három csöpp vért, a beteg pedig igya meg. így elmúlik a baj.

120 Amikor a szőregi gyereket a nyavalya törte, édesanyja az új hold felé fordult, és könyörgött hozzá.

121 Erről a hold hiedelemvilágánál bővebben is megemlékezünk. 115 Reizner IN, 391,474. 116 Új bor idején 394. 117 Gyermekijesztők 19. 118 Kovács 389. 119 Kovács 364. 120 EA. 2857. Kálmány. 121 Kálmány III, 158. 12 Évkönyv 177