Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/79-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Harmadik rész. (Szeged, 1980)
1 Nem tudjuk, milyen volt a kék álló kelevény, amelyet egy Padén följegyzett archaikus ballada 109 emleget: eressz el, eressz el kék álló kelevény, mert lábamra dagad a kis karmazsincsizma... A gilva a kelevény egyik mérges, zöldbe játszó fajtája. Alsótanyán névmágiás gilice szóval is helyettesítik. A benne lévő kemény gennycsomónak vőgy, egyik apró fajtájának pedig vérgilva a tápot neve. A gilvát Temesközben régebben úgy orvosolták, hogy a jobb kéz gyűrűs ujjával oszlatták ezekkel a szavakkal: az Atya rontson, a Fiú bontson, a Szent lelök eloszlasson. 110 Tápén ágyszalmával kerekítik meg, hogy elmúljék. Mindszenten valamikor ruhába kötött meleg tehénszart borítottak rá. Ez megérlelte, majd kifakajtotta. Pénzdarabbal, krajcárossal is szoktak kerekíteni. Utána eldobják: arra ragad át, aki fölveszi. Temesközi népünk hagyománya szerint 111 a támadásra három reggel, napkelte előtt a jobbkéz nevetlenujjával keresztet kell húzni és ezt mondani: Krisztusnak gyékényágya, kűpárnájja, tüskös lepedőjje, sajtalan kásájja, Jézus mondása: múljon el a támadása. Mások hideg kést tesznek a keletkező támadásra. Olykor meg is keresztezik vele, hogy elmúljék. 112 Óföldeákon hallottuk, hogy a támadást három gerezd fokhagymával kerekítik meg, amelybe bicskával bevágták a kereszt jelét. Közben a Miatyánkot végzik, majd pedig a gerezdeket színcsurgásban ássák el. Régebbi vélekedés szerint kilenc helyről kell egy-egy falat szalonnát kérni, mindegyikbe egy-egy rövid nádszálat szúrni és a nádszállal együtt a szalonnát szépen kerekre vágni. Ezután mindegyikkel háromszor dörzsölve körül kell a gilvát kerekíteni, majd valamennyit kidobni a legközelebbi útkereszteződésre. Aki belehág, arra ragad a gilva. Régebben a gyereket Aprószentek napján (dec. 28) mustármagért küldték a szomszédba. Itt nyírfavesszővel, vagy nyújtófával megveregették, hogy gilvás ne legyen. Erről bővebben még máshol is szólunk. KÖHÖGÉS. Sok hasznosnak vélt orvosságát emlegetik. Régen a fehér kutyaszart felfőzték és köhögős beteggel itatták. Köhögésről jó a mézes torma, bodzatea, ezerjófű, a sárgafehér (kandisz) cukor és a gyömbér összekevert pora, égetett cukor leve, vöröshagymatea, nyers tojás sárgája cukorral és olajjal kikeverve, pemetefű leve, székfűvirág leve, főtt kukorica megcukrozott leve, amelybe olykor tojás sárgáját és táblaolajat is kevernek. Használatos a napraforgómagból főzött tea 113 is. Az ökörfarkkóró, tányérica, kékliliom, székfűvirág, akác, bodza virágát is köhögésről főzik. Ezerjófű forrázata magában is hasznos. Jó a tejben főzött fokhagyma, amelyet három reggel éhomra kell megenni. A diófalevél főzete is. A zabszalmából főzött, sárgafehér cukorral ízesített tea is használ. 114 Tápaiak szerint köhögésről jó a tejben főzött avas szalonna. Újkígyóson a vörös színű kukoricacsutkából főzött tea is járja. Tanyán a főtt sárgarépa leve is. Jellegzetes gyermekbetegség a szamárköhögés. Elmúlik, ha szamártejet itatnak vele, a szamár szájában megforgatott kiflit adnak neki. Két óránként egy kávéskanál109 Kálmány II, 1, 169. 110 Kálmány III, 153. 111 Kálmány II, 113; III, 153. 112 Kálmány II, 218. 113 Kovács 390, 391. 114 Ért. 1907, 243. 176
