Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/79-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Harmadik rész. (Szeged, 1980)

Röviden máshol is említettük, hogy öregek úgy vélekedtek, — nyilván a pünkösd csodájára gondolva — hogy a szél a Szentlélek szájából jön. Nem jó tehát szidni, mert szél éri, megüti a szél az embert.

88 GYOMORBAJ. Sok hagyományos orvossága van, így olyan fürdőt kell készíteni, amelyben lapulevél és egyéb növények vannak. Katángkóró virágából kell teát főzni. Használ a borbafőzött vöröshagyma leve is. Borogatásra jó a gyömbérrel beszórt tormalevél. Hasonlóképpen a megfőzött, összetört, ruhára kent, törkölypálinkával meglocsolt bab is, főleg asszonyoknál. Szénné égetett és összetört szőlővesszőt kell lapulevélre hinteni.

89 A gajiszta néven emlegetett bélféreg okozta betegségben a gyereknek nyers sárgarépát, patikában árusított gajisztacukort, másként cicörcukort (Semen Cinae conditae) adnak. HASMENÉS. Tájszólásban hasmönés, tréfásan hasmars. Használ a lereszelt vadgesztenye főzete, Tömörkény följegyzése szerint tűzön pirított sajt,

90 szentjánoskenyérből vagy meggycsutkából főzött tea. Ezt Kisteleken feketekávé sűrejével is összefőzik. HÁLYOG (katarakta), kisorosziak ajkán: hálog. Első szegedi említése 1510 táján az Alsóvárosi Glosszákban: hályog. Kálmány jegyezte föl, hogy a hályogkű gyógyítja.

91 Ezt kígyók fújják, egynek a szájában marad. Ha rátalálnak, rá kell kötni a beteg szemre. Orvosolták ráimádkozással is. Egyik szövegét Ferenczi János közölte: Hasadj hályog a Jézus haláláé, oszolj termés a Jézus Krisztus mönnybemönetelié. Vér a vízre mönjön, sütétség a sárba mönjön, világosság ezön vaknak szömire gyüjjön! Istenigébül, Boldogságos Szűz Mária, Isten anyja azon tejjel mosogassa, kivel szent Fiát táplálta!** Szőregi változatunkban a ráimádkozó jobbkezével a hályogot simogatta és mintha lemosta volna, kezét a földfelé vitte ezeket mondván: Hiszök egy Istenbe, Jézus, Mária, Józsep a Te szent nevedbe kezdőm ezt az imádságot, a Te dicsoségödre és íüsztöletödre. Uram Jézus Krisztus, mikor a fekete fődön járt és mönt, fényű fa ágak között sújtván szentségös szömeit. Kérdi a Boldogságos Szűz Mária az ű Szent Fiát, miért szomorkodván bánkódván! Vagyon a mi Urunk Jézusnak három szál virágja: eggyét szakajtok vénül, másikat termésrül, harmadikat hályogrul. Vér és termés, hályog hasadozzatok és szakadozzatok errül az szömekrül. Verbicai (egyházaskéri) változat : Midőn elmönt a Jézus a jeruzsálemi kertbe, mögcsapta a száraz szöllőág a szömit. Előtanálta a Boldogságos Szüzanyánk: ó szerelmes szent fiam, mi lelte a të szentségös szent szömedetl Mögcsapta a száraz szöllőág. Ó szerelmes szent fiam, tudok én arrul. Elmék a jeruzsálemi kertbe, szakajtok három virágot : a pirossat vérrül, a sárgát termésrül, a fehéret hályogrul. Mikor én ezt a három virágot leszakajtom, a të szentséges szömödrül a hályogot lehasítom.

93 Egy tőről szakadt vele egy Polner Zoltántól följegyzett, csanyteleki bővebb változat: Krisztus urunk bemönt a szőlőbe, szent szömit mögcsapta ëgy szöllővenyige. Szent szömibű kicsordult három csöpp vérösség. Krisztus urunk nagyszomorúan bemönt a szent templomba. 88 EA. 1810 Kálmány. 89 Kovács 389, 390. 90 Ért. 1907, 244. 91 EA. 2857. 92 Nyr. 1875, 138. 93 Kálmány III, 157, 158. 172