Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/79-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Harmadik rész. (Szeged, 1980)

vivamaior, quae tectis domorum semper et nascitur et vivit, non invenitur, recipiatur succus herbae. Húsos, szétdörzsölt levelének leve fülfájásról foganatos.

81 Névetimológiás megfontolás alapján a régi szőregiek abból a tejből készült vajat, amelyet Szent Fülöp napján, vagyis május elsején fejtek, fülfájásról tartották hasznosnak: három csöppet csöppentettek belőle a fülbe.

82 Érdemes megemlítenünk, hogy Fülöp a szőregi középkori bencés apátság védőszentje volt. A fültőmirígygyulladásnak/ü/wírá«g, a tápaiak ajkán fülistoráng a neve. Orvoslása úgy történik, illetőleg történt, hogy az ilyen beteggel kimentek a nyomásra, azaz legelőre és ott fáradt ló istrángjával megkeresztezték: a férfi fülistrángját csődörével vagy paripáéval, a fehérnépet pedig kancáéval. Hasonlóképpen járnak el a részben tápaiakból települt Ószentivánban is. Öreg tápaiak szerint használt a szentkötél is, vagyis az az istráng, amelyet az asztal alatt elhelyezett karácsonyi jászolra tesznek. A fülfájós beteget ezzel keresztezik és húzogatják meg. GANCSÓ. Ferenczi János tudósítása szerint a gyermek hóna alatt keletkezett kinövés. Általánosabban: megduzzadt izomcsomó (inguin). Hajdani szőregi orvossága: először kancsóval kell háromszor megkerekíteni. Ezután három szál tollal külön-külön háromszor szintén kerekíteni kell, közben 3 Miatyánkot és 3 Üdvözlégyet végezni, de a végükön áment nem szabad mondani. Ezt ráimádkozás követi: az Atya teremtsön (keresztet vet a gancsóra), a Fiú gyűlöljön (újra keresztet vet), a Szentlélök Úristen tisztítson, hogy sömmi tetemödbe sömmi fájdalom ne maradjon mögl A gancsóra újra keresztet vet. Ezután „csöcsöskorsó — ez nyilván radnai korsó volt, melynek „restásnak," azaz szájánál kilyuggatottnak is kell lennie — fenekéről sarat kapart és ezt kereszt alakjában a gancsóra kente, mondván : az Atyának, Fiúnak, Szentlélök Istennek nevibe múljon el! Ezután a kezét a földhöz dörzsöli, hogy a fájdalom a föld alá süllyedjen.

83 A gancsóra Tápén meleg hamuban, vízben átforrósított a mennykövet helyettesítő kaszakővel kilencszer nyomnak keresztalakot. Szokták karácsonyi baltával is nyomkodni.

84 GÖRCS. Akit görcs fog, jegykendőt kell a derekára kötni. A Tiszában fürdő gyerek régebben zsineget, olykor piros kendőt kötött a bokája köré, hogy úszás közben meg ne fogja a görcs. Kapor és bogáncs leveléből és gyökeréből főzött tea, más javaslat szerint a mályva is használ.

85 Terescsényi György kubikosoktól boszorkánygörcs néven hallotta emlegetni a megfeszített munka okozta derékfájást.

86 GUTAÜTÉS. Másként guta, guta szele, röviden szél, régi boszorkányos szóval Szépasszony szele. Valamikor, még a múlt században a kerítésre kitűzött pünkösdi bodzaágat eltették, és ha a családban valakit szél ért, megfüstölték vele. A szélütött embert és tagjait majorannából készített fürdőben orvosolták. Akinek a szája félrehúzódott, kübekházi följegyzés szerint a Szépasszony szele érte.

87 81 SzegSz I, 484. 82 EA 2816. 83 Kálmány III, 154. 84 Grynaeus Tamás gyűjtéséből. 85 Kovács 373, 390, 391. 86 Terescsényi Gy., Lesz ahogy lesz. 169. 87 Gyermekijesztők 17. 171