Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/79-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Harmadik rész. (Szeged, 1980)

A Város, illetőleg a szegedi vár népének háláját fejezi ki egy Máriacellben máig őrzött művészi fogadalmi kép.

11 Fölírása: MARIAE SZEGEDIANA CIVITAS SACRAT Magyarul: „Máriának ajánlja Szeged városa". A fölirat egyúttal kronosztikon is, vagyis a megfelelő betűk számértéke a felajánlás időpontját, az 1709. évet jelöli meg. A Mária-alakot azok a szentek veszik körül, akiknek közbenjárását fertőző járvány idején különösen foganatosnak tartották: Sebestyén, Rozália, Antal, Rókus, Fábián. A képet magyarázó német szöveg fordítása: „A szegedi magyar vár eljegyzi magát ezzel a képpel és ama kérelemmel ajánlja föl a legszentebb Szűzanyának, a Celli Máriának és az odafestett szenteknek, névszerint Fábiánnak és Sebestyénnek, Rokusnak, Rozáliának, Antalnak, hogy a körülötte még pusztító járványtól a jövőben védve legyen." A festményen a vár és városkép is látható. Ezekben az időkben veszi kezdetét a radnai búcsújárás is, amelyet szintén az 1709. évi járvány tett híressé. Ennek szegedi vonatkozásairól máshol szólunk. Az 1738-ban ismétlődő, tartós vészt a Balkánról, a török háború során hurcolták Szeged városának máriacelli fogadalmi képe (1709; a grazi Néprajzi Múzeum szívességéből) 151