Bálint Sándor: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, 1978/79-2. A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Harmadik rész. (Szeged, 1980)

A Kapisztrán sírjához való zarándoklatok nyilván egészen a hódoltságig ismét­lődtek . * Hadnagy Bálint, a budaszentlőrinci pálos kolostor szerzetese megörökítette a Remete Szent Pál közbenjárásának tulajdonított váratlan gyógyulásokat. Közöttük volt egy szegedi vargáé is. (1490), aki váratlanul megvakult. Bizakodva tett fogadal­mat Istennek és Pál remetének a szentlőrinci zarandokutra. Rákövetkező éjszaka egy szép aggastyán jelent meg előtte, fölszólítván őt, hogy késedelem nélkül induljon. A vargának úgy tűnt, mintha való­ban fölkelt volna és követte volna az alakot. Reggelre kelve csakugyan indulni akart, amikor látását máris visszanyerte. Hálából a zarandokutra tett fogadalmát be is váltotta. Hadnagy igen röviden még egy démonoktól megszállott szegedi asszony szentlőrinci gyógyulását is följegyezte. 2 A hatalmas középkori pestisjárványok Szegedet sem kerülték el. Mátyás király egyik 1473. évi oklevelében olvassuk, hogy megengedte Both László és Domonkos kunkapitányoknak, akik egyébként testvérek voltak, a hadjá­ratok és pestis következtében elnéptelenedett Csólyos szállása, Fehértó, Majos szállása és Kömpöc szállása kunpuszták betelepítését. A járvány nyilván a Városban is dúlt. Az 1510. évi járvány szegedi emléke három latin nyelvű pestis-űző imádság, ame­lyet a hazánkban időző János bajor cisztercita Szegeden járva örökített meg. Föl­jegyezte egy pestis-oltalmazó, szoptató Máriát ábrázoló szegedi kegykép fölírását is : mamillis tuis applica о virgo tuam prolem mater tota deifica jam coeli posce solem. 3 Heltai Gáspár krónikája elmondja, hogy vala pedig akkoron nagy halál Magyar­országon. Ez okáért László király kiméne az erdőkbe és mind oda vadásza. Onnét méné Szegeddé, Szegedről Csanáddá.* * Szeged XVI. század eleji egészségügyi ellátásáról vallanak az 1522. évi tizedjegy­zékben előforduló Orvos (3), Borbély 'felcser, foghúzó' (6), Bába (2), Kenő (1), Jókezü 'csontrakó' (1) Pöszércés 'füvesember' (1) vezetéknevek. Szegedi származású Kőrös (Fraxinus) Gáspár, a századnak egyik legjelesebb magyar orvosa, aki Padova és Perugia egyetemein tanult. Hazatérve 1553-ban Sár­várott Nádasdy Tamás nádor háziorvosa lett. Itt füveskertet, patikát alapított: „a gyógynövényeket — írja 5 méltatója, Bencze József — б maga termesztette Sárvárott, ahol a vár közelében hatalmas gyógynövénykertet létesített, melyet Kerti István nevű kertész az б irányításával gondozott. Csakhamar Bécsbe is eljutott a híre és szekér­szám vitték-hordták a sárvári gyógynövényeket Bécsbe és Krakkóba. Gáspár doktor 2 Pásztor L., A magyarság vallásos élete a Jagelló-korban. Budapest 1940, 100, 104. 3 Szeged reneszánsz kori műveltsége 138. 4 A hódoltsági pestisjárványokról, amelyeket átvonuló török hadak hoztak be: Reizner III, 169. 8 Szeged reneszánsz kori műveltsége 75. Bencze J., Emlékezés Szegedi Kőrös Gáspárra. Az Or­szágos Orvostörténeti Könyvtár Közleményei. 14. Budapest, 1959, 79; [Nevéhez vö. „... mindig Caspar Fraxinus Zegedinus-nak. írja alá magát." Edesöccsét Kőrös Pál-nak írja. A Kőrös szó latin fordítása : Fraxinus. — Magyari-Kossa Gy„ Magyar Orvosi emlékek I. 243.] 148

Next

/
Oldalképek
Tartalom